Mivel néhány napja az olaszliszkai hatvan-hetven fős cigány gyermek- és ifjúsági gyülekezetben is felidéztük és végigénekeltük az eseményeket – kiemelten is a virágvasárnapot –, most egészen átélem, hogy az üdvesemény körül kicsik, nagyok, sőt vének hogyan lehetnek mindenkor együtt. Milyen igaz az Ige, hogy a gyermek is megértheti, ugyanakkor a vén sem foghatja fel az eszével, csak a hitével annak üzenetét. D. Szabó Dániel, a Sárospataki Református Egyetem tiszteletbeli teológiai tanárának gondolatai.
A kilencvenkét éves D. Szabó Dániel ébredési lelkipásztort a forradalom melletti kiállásáért kicsapták a debreceni teológiáról. Szállodai portásként, vályogvetőként kellett dolgoznia. Bár Isten mélyre vitte, és parókus lelkész rehabilitációja után sem lett, igen sokat tett szükséget látó emberekért, misszióért, oktatásszervezéséért.
„Ha újra kellene kezdeni az életet, megint paszabi tanító szeretnék lenni” – vallja számvetésében Turi Sándor, akinek élete és munkássága a mai napig mintaként szolgálhat nemcsak a szabolcsi község lakói, hanem mindazok számára is, akik foglalkozásukat nem pusztán munkaként, hanem küldetésként és hivatásként élik meg. Turi Gábor szerkesztőként A paszabi tanító című kötetben kívánta megörökíteni nagyapja példaértékű életútját.
A nagyheti események titka, hogy ahol emberek királyt várnak és látnak, ott az áldozat ül a szamár hátán; ahol halálraítélten gúnyolódnak, ott Isten Fia győzelme történik; ahol a keresztre feszítésben értelmét látszik veszteni a Názáreti élete, ott újra megszületik a mi életünk gazdagsága; ahol történelem zajlik, az valójában teológia, a szó eredeti értelmében: Isten-történés. Balog Zoltán püspök virágvasárnapi gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Huszonnyolc éve szolgál Gagybátorban Bódi Noémi lelkipásztor. Már a teológián is falusi lelkésznek készült. Úgy tartja, aki falun lelkész, az nemcsak azoknak a pásztora, akik eljárnak a templomba, hanem a község minden lakójának. – Isten szolgálatára hívattam el – vallja –, aki akkor is megadja mindazt, amire szükségem van, ha öröm vagy ha bánat ér.
Április 4. vajon tényleg a felszabadulás jelképes napja? Ugyan a harcok véget értek, kezdődhetett a békés építkezés, azonban a negyvenöt évig tartó szovjet megszállás elnyomó rendszereket tartott a nemzet nyakán. Ugyanakkor az Ige igazsága – „ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” – sokakon beteljesült, mert átadták magukat Jézus Krisztusnak, s szabadságot nyertek a szeretet cselekedeteire. Kis László lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Ha az ember érzékeny a világ dolgaira, könnyen kilátástalannak tűnhet a helyzete. Egyre több a baj és egyik sem elhanyagolható. És akkor még nem beszéltünk a jövőről, a pesszimista jóslatokról, amelyekbe időről időre, ha akarja, ha nem, belefut az ember. Az érzelmi kilengések után fontos a reális énünk megszólítása is. Ha valami, talán ez garantálhatja, hogy megtegyük azokat a lépéseket, amelyeket módunkban áll. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Százötven éve az elzászi Kaysersbergben született Albert Schweitzer Nobel-békedíjas teológus, filozófus, orvos, Bach-kutató és orgonaművész. A polihisztor munkásságának legjelentősebb részét – megannyi tudományos és kulturális tevékenység mellett – Afrikában végezte: a mai Gabon területén kórházat alapított, hogy az elmaradott régióban élő bennszülötteknek reményt vigyen gyógyító munkájával.
A húsvétra készülünk. Az értem és érted meghalt Úr, Jézus kereszthalálára és feltámadásának ünnepére. Az ő vére tisztít meg, a Szentlélek végzi a tavaszi nagytakarítást szívben, lélekben. Talán ezért olyan erősek a böjti szelek. Jött is a következő kérdés: Honnan jön a szél? Benke András lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A hét éve született alábbi életrajzi visszaemlékezést a nemrégiben elhunyt, missziós lelkületű Nagy János lelkipásztor (1931, Nagyléta, ma Létavértes–2025, Budapest) gyermekeitől kaptuk. Tömörített és stilizált változatban, de meghagyva vallomásos jellegét, egyes szám első személyben tesszük közzé, tanulságul a XXI. századi utódoknak.
Serdülőkorban keressük azokat a személyeket, akik hiteles példaképek lehetnek számunkra, akik meghallgatnak, támogatnak, szeretnek – de vajon vannak-e ilyenek ma? Langschadl Istvánnal és Fitos Júliával, a Firesz munkatársaival a fiatalok példaképkeresésének fogas kérdéseiről beszélgettünk.
Új református oktatási stratégia készül, amely egyházunk iskolarendszerének 2026–2030 közötti éveit határozza majd meg. Bruckner Lászlót, a Magyar Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatóját kérdeztük.
Egyházunk megújulása állt a középpontjában annak a konferenciának, amelyet a Bibliaszövetség Egyesület szervezésében tartottak március 28-án, pénteken a Budapest-Békásmegyeri Református Egyházközség templomában. A fennállásának huszonötödik évfordulóját idén ünneplő gyülekezet lelkipásztora, Sipos Aba Álmos, aki egyben a civil szervezet főtitkára, négy református lelkészt kért fel egy-egy félórás iránymutató és gondolatébresztő előadás megtartására. Hotorán Gábor, Literáty Zoltán, Alföldy-Boruss Dezső és Molnár Ambrus a Biblia, az igehirdetés, a Szentlélek és a szent élet szerepét vizsgálták a lelki élet megelevenedésének folyamatában. A délelőtti első és második, majd a délutáni harmadik és negyedik előadás után is lehetőség nyílt moderált beszélgetésre, amelyben a résztvevők szabadon kiegészíthették az elhangzottakat. Az eszmecsere a két rész közötti ebédidőben kötetlenül folytatódott.
A túloldalon majd megértjük, hogyan építette be a tervébe a kiűzetés utáni ember életének nehéz pillanatait is a mindeneket igazgató Isten – reméli Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány szolgálatfejlesztési igazgatója, a Jobbadni Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki arról is vall, határhelyzetekben milyen hitbeli álláspontokra jutott.
Thománé Szikora Anita gazdagréti lelkipásztor, gyásztanácsadó és pasztorálpszichológus segítségével jártuk körbe, miként mutathatjuk meg Isten vigasztaló szeretetét a nagyszüleiket gyászoló fiataloknak. Interjú a gyászfolyamatról, a segítés módjairól és arról, haragudhat-e a gyászoló fiatal Istenre.
Az Országos Református Cigánymissziós Imanap és Találkozó az év kiemelt eseménye számos roma és magyar számára egyaránt. Felemelő átélni, ahogyan roma és magyar testvér krisztusi egységben, közösen imádkozik, dicsőít. A közelgő eseményről a bodaszőlői gyülekezet munkatársával, Veres Csabával beszélgettünk.
Gyakran találkozunk ezzel a kifejezéssel: „A hitem magánügy. Az csak rám tartozik” – holott egyáltalán nem így van, mert a hitünk vagy a hitetlenségünk másokat is érint. Ahogyan hatással van ránk a világ és a környezetünk, úgy mi is a körülöttünk élőkre. Ebből kiindulva keresztyén életünk két alapkérdése, tudniillik hogy milyen a kapcsolatom Istennel, illetve hogy milyen kapcsolatban vagyok az emberekkel, vallom, nagyon is összefügg.
A böjt ősi vallási gyakorlat, amely a megtisztulást és az önuralmat szolgálja. Paul C. Bragg A böjt csodája című könyve ezt az eszközt a modern egészségkultusz részévé tette, sokak számára azonban félrevezető módon.
Egy átlagos hétköznap délutánon a gödöllői református templom ajtaja kitárul, és a tér megtelik élettel. Gyerekek tucatjai özönlenek ki a Royal Rangers foglalkozását megnyitó áhítatról. Mosolyognak, izgatottan beszélgetnek, tele vannak energiával. A helyi Royal Rangers vezetői maguk is meglepődtek, hogy mára közel száz főre duzzadt a csapat. Hogyan lett egy kis kezdeményezésből Magyarország második legnagyobb Rangers törzse? Miként segítenek a gyerekeknek nemcsak csomózni megtanulni, hanem új irányt találni az életükben? És milyen hatással van a szolgálat azok életére, akik részt vesznek benne? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Gombos Viktor törzsvezetővel és Végh Balázs csoportvezetővel ebben a rendhagyó történetben – amely nem csupán egy közösség növekedéséről, hanem az emberi életek formálódásáról is szól.
Életveszélyesnek nyilvánították a kántorjánosi templom tetőszerkezetét 2015-ben, ezért a presbitérium, a szakvéleményre hivatkozva, haladéktalanul felfüggesztette az épület használatát. A korábban szebb időket is látó, mára elszegényedett falut mindez érzékenyen érintette. A templomközpontú „menedékvár”, amely egy udvaron található az akkor még állami fenntartású iskolával, omlásveszéllyel fenyegetett. Amikor utoljára ráfordították a kulcsot, néhányan szilárdan hitték, nem ez a végszó. A többség csak reménykedett. Viszont mindenki küldte könyörgő imáit Istenhez. Tanúi lehetünk a csodának: életet fakasztott az Úr a romokon. Új ruhát kapott a külső és belső tér, újjászületett a gyülekezet. Nem csupán felújítottak egy középkori műemléket, hanem visszakapták szakrális helyüket a kántorjánosi hívek – fogalmazott Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese.