A Bibliát a Biblia alapján lehet a legjobban értelmezni

A reformátor által leírt megközelítés azt jelenti, hogy a nagy egésztől indul a részletek felé. Persze kérdés, hogy honnan kezdjük mindezt, hiszen a teljes Biblia elolvasásába is belevághatunk, de ez gyakorta inkább kudarchoz vezet, mint sikerhez (természetesen ez sem törvényszerűség). Ha Luther elképzelését vesszük alapul, és kiválasztunk egy könyvet a Szentírásból, amelyet elkezdünk tanulmányozni, akkor Rick Warren amerikai baptista lelkipásztor Bibliatanulmányozási módszerek című könyve a segítségünkre lehet. Warren tizenkét utat tár fel előttünk könyvében, ebből szeretnénk most hármat bemutatni, amelyeket a szerző szerint érdemes együtt kezelni.

I. Az első fázis a választott bibliai könyv áttekintése. Ez hat lépésből áll: a könyv elolvasása, jegyzetelés az olvasottak kapcsán, a háttér vizsgálata, táblázat készítése a könyv alapján, a könyv tartalmának vázlatos, címszavakban történő leírása, végül a személyes életünkre való alkalmazás lehetőségeinek átgondolása.

1. A könyv elolvasása általános képet ad a tartalomról, madártávlatból közelítünk az üzenetek felé. Azzal, hogy egyben végigolvasunk egy könyvet, ráérzünk az események, gondolatok sodrására. Érdemes figyelmen kívül hagyni a számozást, a fejezetcímeket, hiszen azok szerkesztői betoldások. Emellett kommentárokat, magyarázatokat se kezdjünk el olvasni mellette. (Hasonló módon segít az induktív bibliatanulmányozás módszere is.) Érdemes akár többször és több fordításban is megismételni ezt a lépést.
2. Az olvasás közben, esetleg utána jegyezzük le a benyomásainkat. Érdemes az alábbi szempontokat figyelembe venni:
   1. Mi az olvasott könyv műfaja?
   2. Mik az első benyomások?
   3. Mik a kulcsszavak?
   4. Mi a kulcsige?
   5. Mi a szakasz irodalmi stílusa?
   6. Milyen érzelmi állapotban írta meg a szerző a könyvet?
   7. Melyek a főbb motívumok, témák?
   8. Mi a szakasz szerkezete?
   9. Kik a főszereplők?
3. Ezután a könyv hátterének vizsgálata következik, amikor elhelyezzük az írást a történelmi és földrajzi térben. Ilyen kérdéseket tehetünk fel a vizsgálódás során:
   1. Mikor íródott a könyv?
   2. Hol íródott?
   3. Ki, miért és kinek írta?
   4. Mi a könyv szerepe a Biblia egészében?
4. A választott könyv tartalmát érdemes vizuálisan is megjeleníteni magunk előtt. Erre egy táblázat kiválóan alkalmas lehet, amely új perspektívából láttatja az olvasottakat. Érdemes lehet követni a szerkesztői felosztást, de figyeljünk a fejezeteken átívelő témákra, tehát lehetőleg ne a fejezetek legyenek a legnagyobb egységek. (Ebben is segítséget nyújthat a Bible Project, amely az adott bibliai könyv háttere mellett táblázatos formában is megjeleníti a tartalmat. Ezt akár mintaként is használhatjuk.)
5. Miután már magunk előtt látjuk a teljes könyvet, emeljük ki a legfőbb gondolatokat vázlatosan, címszavakban. Nyugodtan használjuk az előző pont alapján készült táblázatot. A vázlatainkat összevethetjük más felosztásokkal is.
6. Végül érdemes átgondolni, milyen személyes vonatkozások merültek fel az olvasás és a feldolgozás közben.

II. A következő fázis az adott fejezetek részletes feldolgozása. Ez összesen hét lépésből áll: a fejezet összefoglalása, a megfigyelések jegyzetelése, értelmező kérdések alkalmazása, utalások és hivatkozások megvizsgálása, alkalmazási lehetőségek átnézése, zárógondolatok írása, végül pedig egy alkalmazási lehetőség kiemelése. Az első, bevezető lépés után igeversenként vizsgáljuk meg a szakaszt, majd az utolsó két lépés formájában levonjuk a végkövetkeztetéseket.

1. Érdemes lehet többször is átolvasni az adott fejezetet és általános megállapításokat tenni. Még nem kell értelmezni az olvasottakat, pusztán megfigyeléseket tenni. A következő pontok segíthetnek ebben:
   1. Az olvasottak saját szavainkkal való visszaadása.
   2. Címadás a bekezdéseknek.
   3. A fejezet leírása pusztán az alanyok, a tárgyak és az igék segítségével, végül pedig címadás a teljes fejezetnek.
2. Ebben a lépésben kezdünk neki az igeversenként történő feldolgozásnak. A fejezet minden mondatát úgy olvassuk, hogy arra koncentrálunk, mi történt abban az egy mondatban, igeversben, és nem vonunk le következtetéseket, nem értelmezünk, pusztán a tényekre hagyatkozunk.
3. A harmadik lépésben foghatunk hozzá az értelmezéshez, amely a helyes kérdések megválaszolását jelenti. Ilyenek lehetnek a következők:
   1. Miért mondja ezt a szerző?
   2. Mit jelent …?
   3. Mi a jelentősége …?
   4. Mit sugall …?
   5. Miért fontos mindez?

Az értelmezés során nyugodtan használjuk a 2. pont alapján tett megfigyeléseinket, illetve akár az I. fejezet alapján a teljes könyv áttekintését, hiszen szükségünk lehet a kontextusra. Ezekből esetleg megtudhatjuk: ki beszél, kinek, hol és mikor, milyen alkalomból, milyen körülmények között, mi a fő üzenet, mi az elmondottak célja.

1. A kereszthivatkozások megtalálása ugyancsak az értelmezést segíti, hiszen a Bibliát a Biblia alapján lehet a legjobban értelmezni. Első körben keressünk kereszthivatkozásokat az adott könyvön belül, majd megnézhetjük, hogy ugyanezen szerző más könyvében (ha van ilyen), találunk-e utalást. Ezt követően kiterjeszthetjük a keresést az egész testamentumra, illetve a teljes Szentírásra. Természetesen ehhez segítségünkre lehetnek a Biblia lábjegyzetei, kommentárok, valamint konkordanciák.
2. Az alkalmazási lehetőségek leírása segít abban, hogy meglássuk, nem pusztán intellektuális kihívás a bibliatanulmányozás, hanem kapcsolódás Istenhez, amelynek a valóságban is meg kell nyilvánulnia.
3. Tekintsünk vissza az előző öt pontra, és foglaljuk össze a benyomásainkat, értelmezéseinket, összegezzük az elvégzett munkát.
4. Végül válasszunk ki egyet az alkalmazási lehetőségek közül, és próbáljunk meg arra koncentrálva fejlődést elérni a hívő életünkben. Először adhatunk magunknak egy hetet, hogy meglássuk, miként sikerül erre koncentrálva megélni az olvasottakat. Ennek a hétnek a tanulsága segíthet a jövőben.

III. A harmadik fázis kevésbé részletes vagy hosszú, mint az előzőek, ám annál fontosabb. Miután a könyvet már egészében és darabokban is áttanulmányoztuk, visszatérünk a folyamat elejére és szintetizáljuk az olvasottakat. Warren mindehhez hat lépést javasol:

1. Olvassuk újra a könyvet, ne használjunk segédleteket, hagyjuk, hogy ismét hasson a nyers Ige!
2. Hasonlítsuk össze az első fázisban készített táblázatunkat és vázlatunkat a részenként elkészített értelmezésekkel! Ezek alapján készítsük el újra, részletesebben a könyv vázlatát, amelyet korábban az I. fázis 5. pontjában már megtettünk!
3. Adjunk saját címet a könyvnek, amely tükrözi a friss benyomásainkat!
4. Összegezzük a végső benyomásainkat, meglátásainkat!
5. Gondolkodjunk el ismét azon, hogy a saját életünkbe miként tudnánk beépíteni az olvasottakat!
6. Végül beszélgessünk a társainkkal arról, amit megértettünk, amit megmutatott számunkra Isten!

Warren meglátásai és tanácsai természetesen inkább irányadók, mintsem kőbevésett törvények. Néhol idegennek érezhetjük magunktól ezt a fajta szemléletet, de érdemes elvonatkoztatni a stílustól, mert a módszer stabil keretet adhat a bibliatanulmányozáshoz. Ha csupán annyit viszünk magunkkal a fent olvasottakból, hogy sokkal több időt kellene szánnunk a bibliatanulmányozásra, már megérte elolvasnunk ezt a cikket.