„Társadalmi vita szükséges arról is, mire és hogyan képezzük a pedagógusainkat. Megkapják-e a szellemi és anyagi eszközöket ahhoz, hogy jó tanárok legyenek? Elég jól ismerjük-e a gyerekeinket, és olyan módszerekkel tanítunk-e, hogy ne az átadandó tananyag legyen a tanítás középpontjában, hanem a gyerek? A mi egyházi oktatási törvényünk első mondata ez: »A gyermek Isten ajándéka«” – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
A napilapnak beszélt arról is, hogy azért írtak júniusban levelet az egyházi iskolák tanárainak, hogy megerősítsék őket abban, hogy megbecsüli őket az egyház, és számítanak áldozatos, felelősségteljes, szakmai, lelki munkájukra. A püspök elmondta, hogy a református egyház vezetése elküldte módosító javaslatait a kormánynak, jelezve azt is, hogy nem tartják tovább halaszthatónak a pedagógusok érdemi béremelését.
A Magyar Nemzet a Reformátusok Szárszói Konferenciájáról is kérdezte Balog Zoltánt, aki elmondta, hogy szeretnék, ha Szárszó szellemi műhellyé válna, ahol érdemi vitákat lehetne folytatni, mert ezekből hiány van ma Magyarországon. „Azonkívül, hogy a vitázók rögzítik az álláspontjukat, nincs valódi párbeszéd a különböző felfogású felelős emberek között. Abban kellene szót értenünk, hogy hogyan lesz ebben az országban több gyermek, jobb élet és szebb világ” – jelentette ki a püspök. Hangsúlyozta, hogy ez nem csak a politikusok dolga: a szociális felelős gondolkodás és gondoskodás, az erkölcsi és kulturális nevelés közös ügyünk. A Zsinat lelkészi elnöke azt is kiemelte, hogy a református egyház megnyilatkozásaikor nem azt méricskélik, milyen közel vagy távol vannak a kormányzati vagy az ellenzéki állásponttól, a mérce alapja csakis a Szentírás lehet. Szárszóval kapcsolatban pedig azt is megjegyezte, hogy szükség van olyan helyekre és időkre, amikor számot adunk az egyház küldetéséről és arról, mit teszünk azért, hogy közelebb vigyük az evangéliumot a magyar néphez.
A lap az ukrajnai háborúról is kérdezte Balog Zoltánt. „A kárpátaljaiaknak most arra van szükségük, hogy meglátogassuk őket minél többször” – mondta a püspök. Azt is megosztotta a napilappal, hogy júliusban tizenhét országból érkeztek egyházi vezetők és partnerszervezetek képviselői, akiket elvittek Kárpátaljára. Itt belső-ukrajnai menekültekkel és kárpátaljai magyarokkal egyaránt találkozhattak, akik elmondták nekik, hogy nemcsak a háborútól félnek, hanem a jövőjük miatt is aggódnak. „Fontos megértetni a nyugati közvéleménnyel, hogy az ottani magyarok attól félnek, hogy azért nem lesz maradásuk a szülőföldjükön, mert nem lesz lehetőségük az anyanyelvüket használni, a gyermekeiknek magyarul tanulni az iskolában. Ezt megértetni a nyugati közvéleménnyel nagyon fontos feladat” – hangsúlyozta Balog Zoltán.
A püspök beszélt a lelkipásztori hivatás évéről is, kiemelte, hogy az anyagi kérdésen túlmenően azért kell megerősíteni a lelkipásztorokat, mert ebben a komplex hivatásban számos, egymásnak ellentmondó szerepnek és elvárásnak kell megfelelni, és rengeteg buktató is van: az egyik a túlvállalás, ami kiégéshez vezethet, a másik az alulvállalás, amivel rutinná válik a szolgálat. Azt is megemlítette, hogy a cél egy önfenntartó egyház, ami felé nagy lépést sikerült tenni, hiszen az elmúlt tíz évben megduplázódott azoknak a száma, akik a személyi jövedelemadójuk egy százalékát a református egyháznak ajánlották fel.
Arra a kérdésre pedig, hogy mi adhat vigaszt a napi megélhetési nehézségekkel küzdőknek, a püspök azt válaszolta, hogy akkor tudjuk magunkat elhelyezni a világban és lehet bizalmunk a jövőben, ha elhisszük, ami meg van írva, hogy Isten kezében vagyunk. „Ő jót akar nekünk, nem rosszat, sőt abból a rosszból is jót tud kihozni, amit mi, emberek okozunk” – nyilatkozta Balog Zoltán a Magyar Nemzetnek.
A teljes interjút itt olvashatják.