Az első szó a köszöneté

„Hálás köszönet minden gyülekezetnek, minden egyházi intézménynek a diakóniai otthonoktól kezdve az iskolákig, óvódákig, a lelkipásztoroknak, a hitoktatóknak, a presbitereknek és a médiamunkásoknak, akik ebben a rendkívüli időszakban minden tőlük telhetőt megtettek, hogy az evangélium üzenetét átadják” – kezdte elnöki megnyitóját Bogárdi Szabó István. Hozzátette: illessen köszönet mindenkit, aki Isten élő igéjét, annak jó hírét és Jézus Krisztus üdvösségre vezető kegyelméről szóló üzenetét „ebben a nyomorult élethelyzetben” is átadta. „Fontos volt, hogy beszéljünk a vigaszról, a reményről, a megújulásról és arról, hogy Isten nem vonult ki a világból.” A Zsinat lelkészi elnöke köszönetet mondott a tanácskozást vendégül látó fasori gyülekezetnek és a Tiszántúli Református Egyházkerületnek is, hogy korábban felajánlotta a Zsinat befogadását.

Bogárdi Szabó István emlékeztetett, hogy a könnyítések ellenére még mindig rendkívüli helyzetben vagyunk, ahogy rendkívüli volt a mögöttünk lévő három-négy hónap is, hiszen korlátozták a társas érintkezést, és elvesztettük életünk normálisnak mondott menetét. „Hogy ebből mi keletkezik a lelkekben és a közösségi életben, még nem tudjuk. Fel kell tenni a kérdést, hogy ugyanúgy él-e majd az emberiség, ahogyan a járvány előtt: az emberek Noé napjaiban is ettek, ittak, házasodtak, ahogy most is – de ez e napok után is folytatódik?” – fogalmazott a dunamelléki püspök.

Mint mondta, az új helyzet sok új dilemmát is hozott, többek között az úrvacsorai és a liturgikus kérdésekben, valamint az online közvetítésekkel kapcsolatban. „Egyházunk gyakorlata szerint az istentiszteleti közösséget az erre a célra épített szent helyeken gyakoroljuk, ide várunk vissza mindenkit, és reméljük, hogy lassan már minden korlátozást feloldanak – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István. – A tanulságokat még nem tudjuk levonni: hosszabb időre és adatgyűjtésre van szükség, hogy lássuk, mit hozott ez a szükséghelyzet. De azt már látjuk, hogy Magyarországon van egy virtuális református egyház is.” Mérhető és elemezhető, mennyien nézték az online közvetítéseket. A visszajelzések alapján ez a szám többszöröse a ténylegesen templomba járó gyülekezeti tagoknak, ugyanakkor a közvetítéseket sokszor nem élőben, hanem később, felvételről tekintették meg. „Kérdés, hogy ez egyszeri reakció volt-e a nehéz időben vagy valóban évek óta létezik ez a virtuális közösség. Ez valószínűleg nyár végére kiderül,

– foglalta össze a dunamelléki püspök.

Bogárdi Szabó István az utóbbi hónapokban felmerülő kérdésekkel kapcsolatban azt is elmondta, az úrvacsora nem status confessionis, vagyis nem hitvallási állapot, a járványhelyzet pedig nem hasonlítható a babiloni fogsághoz, hanem szolgálati lehetőség. „Szeretném hangsúlyozni a mediátor fogalmát, hiszen mindnyájan közvetítők vagyunk: közvetítő a lelkész, ahogy közvetítők voltak a próféták is, közvetítő a Szentírás és mi magunk is” – mondta a Zsinat lelkészi elnöke, aki szerint komoly tudományos és teológiai munkára lesz szükség, hogy a mostani helyzet hatásait feldolgozzuk: „Hála Istennek, hogy megtartott bennünket! Könyörögjünk, hogy hozzon számunkra békés időket!”

Az egyházi vezető mérföldkőnek nevezte, hogy bemutattuk országos óvodaprogramunkat: „Habár az építőipar árainak növekedése miatt kevesebb óvodát építhetünk, mint eredetileg terveztünk, így is negyvenhét zöldmezős és tizenkilenc felújított, bővített intézmény várja a gyermekeket háromezer-kétszáz új férőhellyel.” Köszönetet mondott a kormány a támogatásáért. A megnövekedett árak miatt minden egyházkerületben nehéz döntéseket kellett hozni, de „mindnyájunk öröme lehet, hogy eleget tudunk tenni Jézus Krisztus gyermekekre vonatkozó parancsának.”

A következő félévben esedékes tisztújításokról úgy fogalmazott: ha e ciklus törvényhozói munkáját összesítjük, azt kell mondani, hogy volt, amit sikerült elvégezni, volt, ami elkezdődhetett, de néhány döntés csak terv maradt. „Reméljük, azokat a döntéseket, amelyekre már nem maradt időnk, megfontolják az utánunk következők” – tette hozzá.

A vírushelyzet miatt elmaradt marosvásárhelyi egységnap fájó pont a magyar reformátusság számára, ugyanakkor a Generális Konvent Elnöksége úgy döntött, nem ősszel, hanem csak jövő tavasszal szervezik meg az eseményt. „Illő lett volna, hogy ebben az esztendőben ne csak a mögöttünk lévő száz évről és Trianonig vezető utakról beszéljünk, hanem az elkövetkező száz évről is – ez lett volna a célunk Marosvásárhelyen is” – fogalmazott a dunamelléki püspök.

Ugyanakkor azt is felidézte, hogy 1945-ben, Budapest ostroma után nagyapja, Szabó Imre lelkipásztor épp a fasori gyülekezet templomában mondott el háromrészes igehirdetés-sorozatot „Miért maradtál meg?” címmel. „Ez a következő száz év kérdése is. Ha a mi zsinataink tudtak erre az Istentől jövő kérdésre igaz feleletet adni, jól végeztük a feladatunkat – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István. – Azt kívánom, az utánunk következő egyházkormányzók, bármiről is kelljen dönteniük, hallják meg szívükben és lelkiismeretükben a kérdést: miért maradtál meg? Mit tervezel a következő száz évre?”