Istennél otthon lenni a legnagyobb ajándék!

Az ünnepi istentiszteleten Balog Zoltán hirdetett igét az ószövetség napi Igéje szerint, miszerint Izráel népe hazatér az ígéret földjére, de az Úr figyelmezteti őket a velük kötött szövetségre. – Isten ajándékokat ad nekünk – mondta –, és ezek közül a legnagyobb az, amikor a helyünkön vagyunk, amikor úgy érezzük, hazaérkeztünk, mert harmóniában vagyunk az ő tökéletes akaratával. Mert minél inkább Istenhez kötöm magam, annál szabadabb vagyok – fogalmazott. Kifejtette, hogy bár a kötél nem a szabadság jelképe, a mai világban Isten szemszögéből a menny a maga valóságában maga a szabadság.

– Minden Ige ajándék – folytatta a püspök –, ez a háromezer éves üzenet Istentől ugyanis ma is élő és ható, minden nap nekünk szól, ha olvassuk. Bár vannak helyek a világban, ahol cenzúrázni akarnák, és azt mondják, ez lejárt szavatosságú üzenet, de mi, reformátusok ebből a fundamentumból nem engedünk. A XVI. században épp ezen a környéken, Felső-Magyarországon élt egy istenfélő férfi, aki – bár a pestisjárványban elveszítette az egész családját – Istentől új megbízatást, a Biblia magyarra fordítását kapta életcélul, és mi most itt tarthatjuk a kezünkben a szívünknek oly kedves Károli-fordítást. Száz évvel később, amikor magyarul olvasni még eretnekség volt, az exportált tokaji boroshordókban magyar Bibliákat csempésztek hazafelé református elődeink. Ma pedig a református napi igekalauzt olvasva válik ez összekötő kapoccsá számunkra. Így lesz a kincsünkké, amikor lelki honfoglalásunkban hazaérkezhetünk a nyelvünkben, a kultúránkban és a hazaszeretetünkben a világon bárhol élő református magyarként.

Az igehirdetés utáni ünnepségen először Janiczak Dávid polgármester köszöntötte Ózd városának új díszpolgárát. Szerinte ezt a kitüntető címet azok érdemlik ki, akik nemcsak köveket, de szinte hegyeket mozgattak meg a városért, a közösségéért. – Az itt élők szorgalma, hite, bátorsága megérdemli azt, hogy aki teheti, hegyeket is megmozgasson az előre haladásért – fogalmazott Ózd polgármestere, utalva ezzel is Balog Zoltán erőfeszítéseire, igyekezetére, amellyel a várost és az ott élőket támogatta. – Ezekben a harcokban mindig is szükség volt és továbbra is szükség lesz olyanokra, akik utat mutatnak, akik élen járnak, akik ezerszer több követ hordanak el, mint mások. Őket választjuk meg díszpolgárnak, ők azok, akik példaként szolgálnak, akikre érdemes felnézni, akik kiérdemlik tiszteletünket – tette hozzá a város elöljárója.

Balog Zoltán életútját, érdemeit és széles körű munkásságát Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke méltatta. Laudációjában kiemelte a személyes viszonyukat, a gyermekkoruk óta tartó barátságot, a közös szolgálatot és a kölcsönös megbecsülést, hogy Balog Zoltán mind politikusként, mind lelkipásztorként Isten teremtett rendjét szolgálja és mindig a közjóért dolgozik szeretettel teli szívvel. – Munka és tanulás – hangsúlyozta Balog Zoltánt idézve –, mert nincs más kiút a mélységből. Közös célunk és érdekünk nem csupán a felzárkóztatás, de az evangélium hirdetése által a lelkek megnyerése is – mondta az egyházi elöljáró. – Ózdról indulva nagy és küzdelmes utat járt be, de mindig református lelkészként vállalta magára az egyre fontosabb döntések súlyát. Legyen szó az elesettek, a hátrányt szenvedők támogatásáról, az ökumené szellemében átgondolt egyháztámogatások rendszeréről vagy akár a határokon túl élő testvérek iránti elkötelezettségről. Balog Zoltán a kis református közösség építésétől eljutott egészen az egyetemes magyarság sorsának alakításáig, majd újra visszatért egyházához, amelynek püspökeként az egyetemes keresztyénség nemzet- és világformáló erejét igyekszik erősíteni – fogalmazott a tiszáninneni püspök.

– Sokszorosa telt el annak az időnek, amíg távol voltam szülővidékemtől, Ózdtól és Nekézsenytől. Persze haza-hazajárogat az ember, de ez a helyzet mégiscsak más, mint amikor itt tölti a mindennapjait – mondta ünnepi köszönőbeszédében Balog Zoltán püspök, Ózd díszpolgára. – Kalandvágyók vagyunk, nekivágunk a világnak. Hosszú évtizedekig én is építettem az életem, de eljön az a pillanat, amikor az ember rájön arra, hogy ahová tartozik, azoknak tartozik. Ez egy olyan alapigazság, amit ha az ember nem vesz tudomásul, akkor egyedül fog megöregedni. Már nem lesznek mellette azok, akikhez tartozik és akiknek tartozik. Ha valamit tettem ezért a vidékért, akkor ez ennek a tartozásnak a törlesztése volt. Ez persze még messze nem sikerült, bőven van még teendőnk ezzel a csodálatos vidékkel kapcsolatban – hívta fel a hallgatóság figyelmét a kitüntetett. Balog Zoltán elmondta, hogy az egyház nem önmagáért van, hiszen akkor öncélú lenne, hanem mindazokért, akik még az egyház kapuján kívül vannak. – Ez a város is önmagában nem város, csak ha a környékbeli települések számára központot jelent mind az életben, a megélhetésben és a kultúrában. Ózd ilyen központi város volt mindig is a térségben – hangsúlyozta a püspök. – Tudnunk kell – mondta –, hogy az élet sem velünk kezdődött és nem is velünk ér majd itt véget, de elődeink áldozatos munkája és szíve van benne. A felzárkózás ügye pedig nemcsak itt, de egész Európában közös érdekünk, hogy környezetünk, országunk felemelkedjen. De mindez csak a polgári szemszög lehet, mert keresztyén szemszögből mind Isten szeretetében vagyunk. Egyikünk sem értékesebb Isten szemében a másiknál. Jézus Krisztus váltságára egyformán szükségünk van – szögezte le beszédében. Balog Zoltán ezek után megköszönte a díszpolgári címet a képviselő-testületnek, majd kifejezte háláját a családjának, különösképpen feleségének, Judit asszonynak.

Az ünnepségen fellépett a Magyar Református Szeretetszolgálat cigány kórusa, valamint Nekézseny község Hozsanna kórusa.

Végül a térség országgyűlési képviselője, Riz Gábor intézett személyes hangú beszédet Balog Zoltánhoz. – Nagyon sok időt töltöttünk együtt, vívódtunk olyan megoldásokon, amelyek a térséget előre vihetik. Azon gondolkodtunk, miként lesz boldogabb és gazdagabb e nép, hogyan tudjuk ezt a szép országot virágzóvá tenni. Nekem megtisztelő volt sokszor éjszakába nyúlóan veled dolgozni, mert olyan javaslatok, ötletek születtek, amelyek előre vitték Ózd és a térség ügyét. Az itt élő bányász- és kohászemberek egyenesek. Téged is olyannak ismertelek meg, mint aki nem futamodik meg a gondok elől, nem fél kimondani azt, ami olykor ugyan fáj, de meg kell tenni, hogy a problémát meg lehessen oldani. Most úgy érzem, hogy sok hasonló pillanat vár még ránk, mert vannak megoldandó ügyeink, amelyek az itt élő emberek javát szolgálják – zárta gondolatait a politikus.

Az ünnepség Csikainé Mihalik Éva lelkipásztor és Fóris István gondnok köszöntésével és szeretetvendégséggel zárult.