Az üdvösség Isten jelenléte, megtartása és megváltása Jézus Krisztusban

Huszár Pált életének 83. évében hívta haza az Úr. Temetésére a várpalotai Felsővárosi temetőbe érkeztek pénteken a gyászoló család tagjai, valamint egyházunk vezetői, lelkipásztorok, volt tanítványok, tisztelői, barátai.

Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke Pál apostol efezusiakhoz írt leveléből hirdette a vigasztalás és az örök élet evangéliumát: „Vegyétek fel az üdvösség sisakját is.” (Ef 6,17)

Mint igehirdetésében fogalmazott, Isten népe zarándok ebben a világban, biztos isteni üdvösséges cél felé halad, de veszélyes az út. A veszedelmek ellen Krisztus gyermekei csak a lélek fegyverével harcolhatnak, ezért az apostol arra buzdít bennünket, hogy erősödjünk meg az Úr hatalmas erejében, öltsük fel az Isten fegyverzetét.

– Huszár Pál testvérünk az üdvösségnek a boldog bizonyosságában, gazdagságában élt és szolgált – mondta a püspök, a lélek fegyverzetei közül az üdvösség sisakjára fókuszálva. – Az üdvösség Isten mindenre elégséges, életet adó és kiteljesítő jelenléte. Az ő jelenlétéből fakad minden jótétemény és áldás, amiben Isten testünket, lelkünket, egész életünket már itt, a földön és az örökkévalóságban részesíti. Isten üdvösséges jelenléte kipótolja hiányosságainkat, miközben egyre teljesebbé formálja életünket – hívta fel a gyászolók figyelmét.

– Az üdvösségben megtapasztaljuk, hogy az Úr Krisztusban való áldó jelenlétével átölel, és ettől a védő, óvó jelenléttől senki és semmi el nem választhat bennünket. Az üdvösségben átéljük Isten megtartó és erős kegyelmét, Jézus Krisztust, aki egyedül hordoz bennünket ebben a világban, és megőriz bennünket az odaátra. Az üdvösség megváltás, az Úr könyörülő, szabadító irgalma Jézus Krisztusban. Az ember életében eljön az a pillanat, amikor átérzi törékenységét, tehetetlenségét, amin emberi szeretettel, erővel nem lehet segíteni. Akkor megtapasztaljuk Isten szabadító irgalmát, a megváltás krisztusi csodáját: ő megkönyörül, megszabadít – hangsúlyozta az egyházvezető.

– Rajtunk az üdvösség sisakja – folytatta gondolatmenetét Steinbach József. – A sisak óvja és védi viselőjét, valamint ékesíti is őt. Az üdvösség sisakját Isten készítette el számunkra Jézus Krisztusban, halála és feltámadása által. Mi pedig az ő ajándékaként hit által felvehetjük azt. Evangéliumi örömhír, hogy viselhetjük az üdvösség sisakját az életünkben, amely véd az örök élet bizonyosságával, és Isten mennyei szépségével, megszentelő szeretetével ékesít bennünket – nyomatékosította a püspök.

– Huszár Pál testvérünk számára Isten elkészítette az üdvösség sisakját, és ráadta. Ez a sisak védte és ékesítette őt, ami megmutatkozott életében, szolgálatában – mondta a püspök, felidézve az elhunyt életének fontos állomásait. Kiemelte, hogy védte és felékesítette őt az üdvösség sisakja a szeretteivel, jókedvével, életvidámságával, amivel nem engedte a gondokba belekeseredni, és másokat is örömre hangolt. Most pedig meghívta őt az Isten – Jézus példázatának képével élve – ama nagy vacsorára, ahol már minden készen van az üdvösség teljességében.

– Áldott legyen az Isten, hogy ránk adta az üdvösség sisakját, ez a mi vigasztalásunk. Ezért nem végbúcsút veszünk, hanem egy időre elköszönünk. Isten velünk, viszontlátásra! – zárta igehirdetését Steinbach József.

A gyászszertartásban imádságos szolgálattal vett részt Szabó J. Róbert, a Veszprémi Református Egyházmegye esperese, Máté László, az egyházkerület lelkészi főjegyzője, valamint az elhunyt lelki jóbarátja, Korzenszky Richárd bencés szerzetes, a Tihanyi Bencés Apátság volt elöljárója.

A Magyarországi Református Egyház és a Dunántúli Református Egyházkerület nevében Nemes Pál egyházkerületi főgondnok, a Zsinat presbiteri alelnöke búcsúzott főgondnokelődjétől.

– Édesapja korai elvesztése után édesanyja nevelte nagy szeretetben öt testvérével együtt. Gyermekkora meghatározó személye volt lelkipásztora, Fejes Sándor, aki nagyban hozzájárult magyarrá és értelmiségivé válásához. A budapesti Eötvös Loránd Egyetemen szerzett tanári diplomát, majd 28 évig tanított történelmet, angolt, németet és orosz nyelvet, latint és művészettörténetet Várpalotán, a Thuri György Gimnáziumban. 1992-ben részt vett a veszprémi egyetem német nyelv és irodalom tanszékének megszervezésében, és itt tanított 12 éven keresztül. Egyetemes egyháztörténetet tanított a Pápai Református Teológiai Akadémián. 1966-ban kötött házasságot feleségével, Julika asszonnyal, házasságukat az Úr két gyermekkel áldotta meg, és megajándékozta egy unokával is – ismertette Huszár Pál életútját Nemes Pál.

– Huszár Pál 2009 és 2021 között a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoki tisztségét töltötte be, és ugyanezen időszak alatt a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnökeként is szolgált. Az egyetemes papság elvét követte. Hirdette, hogy a presbitereknek, minden egyháztagnak meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy szóval, tettel, példamutató életükkel hirdessék Krisztus evangéliumát. Fáradhatatlan szolgálata alatt a Kárpát-medencei magyar református egyház valódi utazó nagykövete lett. Számos helyen tett látogatást az elszakított, de hitben el nem szakítható magyaroknál. Különösen szívén viselte a kárpátaljai reformátusok ügyét. Munkásságát több rangos díjjal is elismerték – méltatta elődjét a dunántúli főgondnok.

– A Magyar Református Egyház közössége nevében hálát adunk az Úristennek Huszár Pál főgondnokért, példamutató életéért, kedves és mindig vidám természetéért, amivel vigasztalni, bátorítani tudott minket. Hálát adunk hűséges szolgálatáért – zárta megemlékezését Nemes Pál.

Campanari-Talabér Márta polgármester Várpalota nevében búcsúzott a város díszpolgárától. Méltatta odaadását, amit szeretett városáért, hivatásáért, gyülekezetéért, egyházáért viselt.

A tanár Huszár Pálra emlékezett Dörnyei Lászlóné, az egykori tanítványok nevében. Felidézte mondását, miszerint a tehetséget Istentől kapjuk, de azzal élni nekünk kell: – Te éltél vele, küldetésedet ritka gazdag és sokoldalú életművel háláltad meg – fogalmazott.

A sírnál a feltámadás Igéit Lukátsné Orovicz Piroska várpalotai lelkész hirdette.