Figyelemre méltó brosúrákat helyezett el honlapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Idén – egyebek mellett – megjelentette a kicsiknek és nagyoknak szóló Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából, majd a Mit lájkol a gyerek? – Szülőknek a közösségi médiáról című kiadványokat. Ezek most, a tanévkezdés idején is különösen aktuálisak – már csupán azért is, mert folyamatosan napirenden szerepel az iskolai mobilhasználat szabályozásának ügye.
Az NMHH kutatása szerint a gyermekek a népszerűbb közösségi oldalakat folyamatosan használják, például a TikTokot a tizenhárom és tizenhét év közötti fiatalok hatvanöt százaléka, míg az Instagramot hatvankét százalékuk látogatja meg naponta legalább egyszer. A szakértők hozzáteszik, hogy egy-egy közösségi felület képes akár órákra is beszippantani a felhasználót, azt azonban, pontosan mi történik a képernyőkön, amikor a gyerekek mobiloznak, nem mindig tudhatja a szülő. Éppen ezért kiemelten fontos a fiatalokat tudatosságra nevelni, hogy felelős döntéseket hozzanak a különféle alkalmazások használata során.
A médiahatóság támpontokat kíván adni a szülőknek ahhoz, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni a közösségi média platformjain, valamint felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira és előnyeire. Az online közösségi oldalakon látott tartalmak egyebek mellett az alakuló énképet is befolyásolhatják: egy felmérés válaszadóinak harmincöt százaléka érezte már kevésbé szépnek, tizennyolc százalékuk pedig kevésbé boldognak magát a közösségi médiában látott tartalmak miatt. Másrészt a fiatalok számára ez a tér a tanulás, a tájékozódás és a közösségi élet terepét is jelentheti.
De nemcsak a fiatalok életét befolyásolja a közösségi média, hiszen Magyarországon az ötven–hetvenkilenc éves korosztályba tartozó internethasználók kilencvenhét százaléka naponta gyakorolja ezt. Az NMHH kutatásából kiderült, hogy bár átlagosan mintegy két órát töltenek egy nap a világhálón, kevesen tartoznak a digitálisan felkészültek közé, ezért jobbára bizalmatlanok és kevésbé tudatosak. Az elemzés szerint az idősebb korosztály ötvennyolc százaléka naponta többször, tizenhárom százaléka pedig szinte folyamatosan használja az internetet. A hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli böngészés tartozik a leginkább jellemző tevékenységeik közé. Fontos adat, hogy az idősebbek csaknem fele fokozottan kiszolgáltatott az online veszélyekkel és csalásokkal szemben. Különösen jellemző ez a hatvannégy éven felüliekre, egyedül élőkre és vidékiekre.
Az NMHH Podcast minap megjelent, kilencedik adása az online világ önképre gyakorolt hatásairól szól, írta meg az MTI. Arról, milyen nagy árat fizetünk azért, hogy a közösségi médiában a legszebb, idealizált arcunkat mutathassuk, az adásban Tari Annamária pszichoanalitikus és Aczél Petra kommunikációkutató nyelvész beszélget. Aczél Petra, az NMHH Médiatanácsa Médiatudományi Intézetének kutatásvezetője közölte az adásban, hogy „a homo videns korát éljük, amelyben csak az számít, ami látható, azzal, ami megfoghatatlan, nem tudunk mit kezdeni, nincs a látszaton kívül hihető élet, ami nagyon nagy kihívás”. A műsor vendége, Tari Annamária generációkutató pszichológus szerint a fényképezésre alkalmas okoseszközök elterjedése nyitotta tágra a kaput az exhibicionizmus felé, mert ezekkel együtt erősödött a vágy önmagunk láttatására.
Tanévkezdés idején ismét itt a feladat iskoláink – és persze a szülők, a családok – számára. A nevelés során a fiataloknak meg kell tanítanunk, hogy az én központba helyezésénél fontosabbak a közösségeink: ne helyezzem magam a világ elé, hiszen annak én is része vagyok, és nekem is az a jó, ha tevékenyen, alkotó módon vagyok jelen a közösségeimben. Fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt hangsúlyoznunk kell, hogy a látható mellett létezik a láthatatlan világ is, ennek megtapasztalásához pedig szükséges a hit ereje. Szép feladat áll előttünk, de megélhetjük, hogy Isten áldásával kezdve a most következő iskolai év is könnyebb és hatékonyabb lesz, az egyéni érdekek érvényesülése helyett pedig megerősödhetnek a közösségeink.
A szerző történész, újságíró, presbiter, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető docense, a Szabad Föld munkatársa
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!