Január első hetében a Magyar Evangéliumi Szövetség által szervezett imahét központi gondolata ez volt: „Küzdjetek a hitért!” Első hallásra furcsán hangzik, mert jólétben élünk, szabadok vagyunk. Éppen ez a baj: nem kell küzdenünk az életünkért, a megélhetésünkért – az a tapasztalatunk, hogy mindent elő tudunk teremteni, nem szorulunk senki segítségére, még Istenére sem. Az a baj, hogy ezt el is hisszük. A Meleg Attila miskolci lelkipásztorral a Reformátusok Lapja január 12-ei számában készült interjú is meggyőzhette az olvasót az Európában uralkodó ellenszélről, amelyben könnyen elsodródunk, ha nem vesszük fel tudatosan a harcot a közömbösség, a jólétből fakadó langyosság ellen.
Ezt követte az ökumenikus imahét. Különlegessége, hogy idén ezerhétszáz éves a niceai zsinat által elfogadott, egyik legrégebbi keresztyén hitvallásunk. Kijelentései segítettek az alkalmakon megválaszolni a hét fő kérdését, amelyet maga Jézus tett fel Mártának Lázár feltámasztása előtt: „Hiszed-e ezt?” Küzdjünk a hitért, de nem mindegy, miben hiszünk! Márta megvallotta, hiszi, amit Jézus mondott: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.”
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa honlapján közzétették az imahét letölthető füzetét, amelynek a végén meglepődve láttam a látszólag nem odaillő hirdetést a házasság hetéről. A rövid híradásból azt is megtudtuk, hogy hazánkban az idén tizennyolcadik alkalommal szervezik meg. A világ keresztyénségét megmozgató, nagyívű imahetek után hogyan kerül ide egy rétegprogram?!
Vajon mitől ilyen érdekes a házasság, ez a sokak által már hátrahagyott, leírt, ódivatú intézmény? Ígéretes a rövid hirdetés: a programsorozatnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmünket a házasság (és a család) értékeire, amelyben egy férfi és egy nő köt örök szövetséget Istennel és egymással. Ez az, amiért készek összefogni nemcsak különböző keresztyén felekezetek, de civilek is! Elérhető közelségbe akarják hozni a segítséget a házasságra készülőknek és azoknak, akik már abban élve szeretnének megerősödni, a nehézségeiket eredményesebben kezelni.
Ez igazán szép megnyilvánulása a szeretetnek, az egymás segítésének. De vajon Istennek is ennyire fontos a házasság? Ez csak ebben az életben kérdés némelyeknek, a mennyben már nem is fog létezni ez az intézmény. Akkor vajon mit lehet „az örökkévalóságra gyűjteni” a házassággal?
A Bibliai Házassággondozó Szolgálat munkatársaként az elmúlt harminc évben azt értettem meg, hogy a házasság Isten találmánya az ember megsegítésére: kiment a magányból, örömöt hoz, testi-lelki, sőt szellemi örömöt, életet adó és felnevelő, gondozó bölcsővé, menedékké válik, a legkisebb közösséggé, ahol tanulni, gyakorolni lehet a szeretetet, gyógyulni a múlt sebeiből, ahol Istent meg lehet ismerni. Az efezusi levél ötödik részében Isten egy nőtlen ember szájába adja a küldetést a házasokra vonatkozóan. Felette nagy titoknak nevezi Pál apostol azt a szeretetet a házasok között, amely Krisztus és az ő egyháza közötti viszonyra mutat. Ez a párhuzam jelzi, hogy a keresztyén házasság nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy.
Amikor a hívők a házasságukon munkálkodnak, engedik, hogy Isten éppen a házastársuk által formálja őket, és mindezt azért, hogy növekedjen köztük a szeretet, az irgalom, a megbocsátás, akkor éppen missziót teljesítenek, a küldetésüknek élnek.
Ha valaki volt már házas, tudja, hogy a legnagyobb magasságokat és mélységeket is meg lehet élni ebben a kapcsolatban. Itt lehet megtapasztalni a legmélyebben az evangélium igazságait. Bűnösebbek vagyunk, mint gondoltuk, és nagyobb a kegyelem, mint reméltük – ezt kapjuk és adjuk egymásnak.
Imádkozzunk azért, hogy az idei házasság heti programok is betöltsék nemes küldetésüket, és a világ a keresztyének házasságára tekintve azt kérdezze: „Hogyan lehet így szeretni?” Mi pedig valljuk meg a bennünk élő reménységet örömmel és hálával! (1Pt 3,15)
A szerző a Debrecen-Úrréti Református Egyházközség presbitere, a Bibliai Házassággondozó Szolgálat munkatársa.
Cikkeinket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben sok érdekes és értékes tartalmat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!