Irodalmi emlékév Debrecenben

– Százhúsz évvel ezelőtt teljesen megszokottnak számított, hogy a város és a református egyház együtt ünnepelt, összefogott és közösen emlékezett Csokonaira és Petőfire, közösen elevenítették fel a költők világító fáklyaként előttünk álló írásait és alakját. Ezt visszük most tovább közösen: a református egyház részéről a kollégium és az egyházkerület, a város részéről Debrecen vezetői és közgyűjteményei (mint a Méliusz-könyvtár vagy a Déri Múzeum), illetve az egyetem ismét összehangolja a megemlékezéseit – mondja Csorba Dávid, a Debreceni Református Kollégium Múzeumának szakmai igazgatója.

A kétszáz éve született Petőfi Sándor számos alkalommal járt Debrecenben, ahol nemcsak a színházat kereste fel, hanem járt Csokonai Vitéz Mihály sírjánál, és látogatást tett a kollégiumi könyvtárban is. Ez utóbbi volt a helyszíne a debreceni kulturális emlékév első eseményének január 6-án, ahol leleplezték Orlai Petrich Soma A mohácsi csatánál elesett II. Lajos király testének feltalálása című festményét. A nagy méretű történelmi tablót nem először teszik közszemlére a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában, ugyanezen a helyen láthatta a nagyközönség 1852 óta, így a városban tanuló Móricz Zsigmond, Medgyessy Ferenc, Ady Endre vagy éppen Szabó Lőrinc is. A II. világháború végén a festményt a Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatalába szállították, ahol zárt körű tárgyalások háttereként szolgált. Az egyházkerület elnöksége lehetőséget látott a jubileumokban: a festő születésének kétszázadik, a festmény Debrecenbe kerülésének százhetvenedik évfordulója szolgált indokul 2022-ben a szükséges restauráláshoz és ahhoz, hogy a mű ismét közkinccsé válhasson.

– A díszkönyvtári részben állítottuk ki a múzeum tulajdonában lévő Orlai Petrich Soma-festményt, amely 1851-ben, a szabadságharc utáni nemzeti gyász pillanatában született, és a Pietà-jellegű kompozíciója révén a feltámadás, a megújulás reménységét sugallja – fogalmaz Csorba Dávid. – Valószínű, hogy a kép bal oldalán, az egyik elhunyt kamarás alakjában Petőfi Sándort lehet felismerni, az alak kackiás bajszát, karakteres orrát, göndör haját látva – teszi hozzá az igazgató.

A következő jeles eseményt az idén kétszáz éves Himnusz befejezésének napján és előestéjén, január 21–22-én tartották. Az ünnepség egyik helyszíne – ahogy 1989 óta ez már hagyomány – idén is Szatmárcseke volt, a másik pedig Debrecen. – Azon a hétvégén nyitottuk meg azt a kiállítást, amely Kölcsey Ferenc és a kollégium kapcsolatát mutatja be – tájékoztat Csorba Dávid. – Arról a tizenhárom különleges évről, amelyet Kölcsey a debreceni kollégiumban töltött, keveset tudtunk eddig, a költő a diákévei alatt írt verseit Kazinczy Ferenc hatására ugyanis elégette. Ellenben a Himnuszban és más írásaiban, politikai magatartásában tetten érhető gondolatiságának gyökerei visszanyúlnak kollégiumi tanulmányaihoz. A Himnusz nem egyszerűen a költői intuíció terméke: csak a református kollégiumi tanulmányokra alapozott szövegként születhetett meg. Olyan zsoltárok és közismert köszöntőversek, középkori kódexek és kora újkori protestáns prédikációk szövegélményei vannak mögötte, amelyek nem direkt módon jelennek meg, hanem közvetve, utalások alapján. Ezeket eddig is sejtettük, most viszont a szöveges párhuzamokat a közönség is láthatja majd. A tárlaton Kölcsey korának a tankönyveit és az egyik kéziratát tesszük közzé, az álmosdi házának asztalán a Himnusz nemes másolatával: ezekkel együtt a kamarakiállítás mintegy kilencven százaléka eredeti dokumentumokból áll – fogalmaz Csorba Dávid.

A közgyűjtemény készül Csokonai Vitéz Mihály novemberi kétszázötvenedik születésnapjára is. – Csokonai régóta szimbóluma és emblematikus alakja a debreceni kulturális életnek. Halála után a város emlékoszlopot állíttatott, amely körül kezdetben óriási vita bontakozott ki: Kazinczy Ferenc és a város sértegetésig menő irodalmi harcot folytattak az emlékoszlop formájáról és a rá kerülő feliratról – idézi fel Csorba Dávid. Később a kollégiumi diákság gyakran ünnepelt a Hatvan utcai sírkertnek ezen a részén, illetve a Csokonai születésének századik évfordulóján felállított szobornál a kollégiumnak a díszteremhez vezető lépcsőházában, 1883-ban. Látszólag a költőkre emlékeztek, de ezeket az ünnepségeket sokszor október 31-én tartották, ilyen módon a városi emlékezetállítás és a reformátusság identitásépítése összekapcsolódott.

A múzeum terve az, hogy a Csokonai-emlékszobát, ahol számos tárgyi emlék mellett a költőről készült szobrok is láthatók, a novemberi évfordulóra megújítja, de különleges megnyitóval is készülnek. – Csokonai korában a verseket még nem szövegversként írták meg, hanem dallamra, és énekelték. Ez egészen a XX. századig általában jellemző volt, és inkább csak a század második felében kopott el. Mivel megvannak azok a dallamok, amelyekre Csokonai a verseit írta, ezért szeretnénk ezeket megzenésítve bemutatni – mondja Csorba Dávid.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) is változatos módon emlékezik meg a költőkről. A tizennegyedik félévét kezdő DRHE Szenior Akadémia alkalmai között eddig is megtalálhatók voltak a jubileumi előadások, amelyek idén sem maradnak el. – Tavaly az őszi sorozatban több jubileumi irodalmi előadás hangzott el, az évfordulókra igyekszünk figyelni, de nemcsak az irodalomban, hanem előadással tisztelegtünk például Méliusz Juhász Péter öröksége előtt is, vagy korábban a reformációs emlékévnek szenteltünk több előadást, máskor jeles egyháztudósok évfordulóiról emlékeztünk meg – mondja Vitéz Ferenc, a DRHE Szenior Akadémia képzéseinek felelőse.

– A 2023-as tavaszi szemeszter előadásai közül egy-egy foglalkozik majd a kétszáz éves Himnusszal, illetve Kölcseyvel, szintén két előadást szentelünk Petőfinek, egyet pedig Az ember tragédiájának – avat be Vitéz Ferenc. – Az őszi szemeszter Csokonai jegyében szerveződik majd, képzésfelelősként úgy tervezem, hogy minden őszi alkalom egyik előadása Csokonaival fog foglalkozni, például irodalomtörténeti, képzőművészeti, kollégiumtörténeti, kultuszképződési vagy hagyományozódási szempontokat figyelembe véve – teszi hozzá.

Szintén Csokonai áll majd a DRHE Scientia ac Educatio nevű intézményi tudományos konferenciája őszi szimpóziumának középpontjában, és a tavaszi konferencia plenáris előadásai is „évfordulósak” lesznek. Az előadások szerkesztett tanulmányváltozatait a Mediárium című folyóirat tematikus blokkban közli.

– Az irodalmi és művészeti tehetséggondozásra is figyelmet fordít egyetemünk. Működnek kreatívírás-kurzusok, teret adunk önképzőköri stílusgyakorlatoknak, részt veszünk a középiskolás mentorprogramban, a hallgatói önkormányzat kiadványában is jelennek meg irodalmi munkák, és rendszeresen hirdetünk mese- és novellaíró pályázatot. Ezt egészítjük ki most az évfordulókra koncentráló esszépályázattal, és az elmúlt két év legjobb munkái önálló antológiában is meg fognak jelenni – tájékoztat Vitéz Ferenc.