Istentisztelet-közvetítés egy őrségi templomból

Mintha összebeszéltek volna az egyházasrádóci reformátusok, szinte egyszerre érkeznek a vasárnapi istentiszteletre. Most nincsenek sokan, lelkészük, Pető Gábor Márk egyenként köszönti őket néhány bátorító mondat kíséretében. Csatlakozom én is a templomba igyekvőkhöz, az pedig, hogy először járok itt, hamar nyilvánvalóvá válik: Horváth Irén főgondnoknak kell segítenie, hogy a szakrális térbe vezető mázsás faajtó előttem is megnyíljon: lenyomja a kilincset, ami nekem elsőre nem sikerült.

A Vas megyei Egyházasrádóc Árpád-kori település, a reformáció tanai a XVI. század végén kezdtek terjedni az Őrségben, a reformált vallás hívei a rekatolizáció viharos évei után, a XVIII. század végén emelték templomukat. Az érett barokk, sőt copf stílus jegyeit is magán viselő épület a parókia hektárnyi udvarán, torony nélkül készülhetett el, utóbbit csak jóval a türelmi rendelet után, 1814-ben építették hozzá a rádóciak. Tornyában galambok nem, csak két harang lakik, a nagyobbik elődjét a II. világháborúban rekvirálták, pótlására a rendszerváltásig kellett várni. Körbefutó karzatára 1879-ben Országh Sándor orgonaépítő mester épített egymanuálos, tízregiszteres orgonát, amelyet az egyházközség igyekszik karbantartani, akárcsak épületeit, Rádóckölkeden is fenntart ugyanis egy templomot: az elmúlt évtizedben mindkettőn, valamint a szórványban található imaházon is zajlottak felújítások.

Közel harmincan lehetünk a kétszáz férőhelyes épületben, zömmel az idősebb korosztály képviselőit látom magam körül, de vannak azért aktív korúak, fiatalokból is néhány, és kisgyermekek is. Az istentiszteleten Máté evangéliuma alapján Pető Gábor Márk kifejti, mit jelent Istent teljes szívből, lélekből és elméből szeretni, tisztázva a felebarát fogalmát és azt, miért fontos őket annyira szeretni, mint saját magunkat.

Az istentisztelet alapján bátran mondhatjuk, hogy az egyházasrádóci gyülekezet tradicionális, az istentisztelet akár iskolapéldája is lehetne a református liturgiának. Az alkalom után Pető Gábor Márk kézfogással búcsúzik a hívektől, akik közül többen maradnak még beszélgetni az őszi napsütésben. Maradok én is, és együtt megyünk át a szemközti lelkészi hivatalba.

A fehérre meszelt ház előtt terebélyes fügefa, ágait húzza a sok gyümölcs. Kiderül, hogy a templommal egy időben épült falak között diákok százai tanultak, itt élt a tanító is, amíg 1948-ban az iskolát össze nem vonták a katolikusokéval, végül állami intézményként folytatódott benne az oktatás.

Miközben belépünk, Pető Gábor Márk elismeri, hogy felújításérett az épület, amelyben nemrég konyhát alakítottak ki. Még ebben az állapotában is örömmel használja a gyülekezet: ifjúsági alkalmak, bibliaórák, presbiteri gyűlések színhelye.

A lelkipásztor és a gondnok adminisztrálnak, közben egy nagy faszekrényből előkerülnek a régi úrvacsorai kelyhek, amelyeket a Covid-hullám lecsengése után újra használnak úrvacsoraosztásnál. A négy rézkehely szinte újnak tűnik, hiszen nemrég estek át kisebb felújításon. Korábban volt példa arra, hogy miután egy gyülekezeti leányból ötvös lett, adományként felújította a klenódiumokat. A presbiterek egy kilencvenévesnél is öregebb ezüsttálcát is megmutatnak, ezt a ma már Szlovákiához tartozó Nagyölved reformátusaitól kapták. A gyülekezetek között korábban szoros testvérkapcsolat volt, a rádóciak zászlót is készítettek a nagyölvedieknek. A lobogót nemrég találták meg a felvidéki templom felújítása közben, ez pedig új lendületet adott a barátságnak. Pető Gábor Márk megemlíti, hogy szeretnének újra tető alá hozni egy találkozót.

Hatan ülünk le beszélgetni: Horváth Katalin és Dobrovics László presbiterekkel, Horváth Irén főgondnokkal, valamint a szintén lelkipásztor Pető Tímea Enikővel és férjével, Pető Gábor Márkkal. A lelkész házaspár 2021 augusztusa óta szolgál Egyházasrádócon és a hozzá tartozó szórványban.

– Nagy várakozás előzte meg az érkezésüket – jelenti ki a főgondnok. Mint mondja, a gyülekezetet előttük közel negyven évig Szakál Péter vezette, aki esperese is volt az Őrségi Református Egyházmegyének. Nyugdíjba vonulása után, 2020-tól kezdve egy éven át Balikó Zoltán irányította a közösséget helyettes lelkészként, bemutatkozásuk után végül a Pető házaspárt hívta meg a presbitérium. Az ő feladatuk lett ellátni a szolgálatot Egyházasrádócon, valamint szórványaiban: Nemesrempehollóson, Rádóckölkeden, Nagykölkeden és Harasztifaluban.

– Illetve van egy teljesen elkülönülő rész, amelyet magunk között csak a Sorokmellékként emlegetünk, ide tartozik Sorokpolány, Sorkikápolna, Sorkifalud, Nemeskolta – egészíti ki Pető Gábor Márk.

Templom nem csak Egyházasrádócon, Rádóckölkeden is áll már 1869 óta, míg Sorkikápolnán imaházban gyülekezhetnek össze az ott élő reformátusok. Heti vasárnapi istentiszteletet csak Rádócon tartanak, Rádóckölkeden minden hónap első, Sorkikápolnán minden hónap második és negyedik vasárnapján. A mintegy ötven kilométeres körzetben jelenleg kétszáztizenöt egyházfenntartó neve szerepel a választói névjegyzékben, de ennél több református él a településeken.

Horváth Katalin és Horváth Irén testvérek, a falu szülöttei, akárcsak Dobrovics László, akivel együtt nőttek fel, jártak iskolába és a gyülekezetbe. – Minket itt kereszteltek, sőt, az előbb látott kelyhekkel konfirmáltunk – emlékszik vissza Horváth Katalin. – Régebben azért többen voltunk vasárnaponként, de annak a korosztálynak a tagjai már nincsenek közöttünk. Lassan elfogytunk, ma már csak a nagy ünnepekkor telik meg a templom – ismeri el Horváth Irén, aki idén januártól látja el a gyülekezet főgondnoki teendőit, Dobrovics Lászlót váltva a tisztségben.

A Pető házaspár érkezése új lendületet hozott, a Pápán végzett lelkipásztorok fő feladatuknak a gyülekezetépítést tekintik, bár megoldásaikat néha „túl városiasnak” tartják a faluban.

– Például amikor szolgálatuk elején családlátogatásba kezdtek, és előre bejelentkeztek egy-egy házhoz. Hát, más lelkészek is jártak a házakhoz, de nem ilyen „hivatalosan” – meséli Horváth Katalin. – Mert ugye a pap akkor megy a családhoz, ha baj van – mosolyog Dobrovics László. Pető Gábor Márk szerint érdekes volt látni, ki hogyan reagál arra, hogy a lelkész szeretne elmenni hozzá, és hogy csak úgy betér, vagy hivatalosan bejelentkezik. – Ma már szerencsére nincs ebből probléma – állapítja meg.

Felesége is említ egy emlékezetes esetet: – Egyedül látogattam meg egy idősebb asszonyt, aki később elmondta, hogy sok erőt kapott akkor, előtte évekig nem is járt istentiszteletre, de a következő vasárnapon szükségét érezte, hogy eljöjjön és megköszönje, „amiért pont őt választotta a tiszteletes asszony”. Azóta minden vasárnap, amikor csak egészsége engedi, ott ül ő is a padban.

Szintén új és városias dolog volt a baba-mama kör elindítása, amely három év óta töretlenül népszerű. Tímea hangjában van némi büszkeség, amikor elmondja, hogy két anyukával indultak, de azóta egyre többen vannak. – Nagyon szép élmény, hogy ha van egy gyülekezeti alkalmunk, mondjuk szeretetvendégség, akkor ezek az anyukák, függetlenül attól, hogy nem járnak templomba, vagy akár katolikusok, az elsők között jönnek és segítenek, kétkezi munkával, süteménnyel.

– Az építkezést az alapoknál kell kezdeni. A feleségem tartja ezt az alkalmat, így a református gyermekek – és a szüleik – már az óvodába érkezésükkor ismerik őt, hallottak az egyházról és otthonosan fogadják a hittanórákat – magyarázza Pető Gábor Márk.

– Inkább a gyermek- és ifjúsági munkát szeretem, ezért sem szoktam gyakran prédikálni – ismeri el Pető Tímea Enikő, aki nemcsak baba-mama kört, hanem gyermek-istentiszteletet is tart, valamint ő oktat hittant a falu óvodájában és iskolájában, illetve Szabadi István esperes felkérésére Csákánydoroszlón is. A gyermekek Pető Tímea Enikő vezetése mellett számos alkalommal szolgálnak a gyülekezetben, például karácsonykor, anyák napján, tanévnyitókon és tanévzárókon.

Az Őrségi Református Egyházmegye a tagság létszáma szerint az egyik legkisebb az országban, viszont sok település tartozik egy lelkészhez. Mivel nincs sok gyülekezet, ezért az egyházmegyei alkalmak szervezéséből is mindenkinek ki kell vennie a részét. Egyházasrádóc is gyakran ad otthont különböző megyei rendezvényeknek és látja vendégül a résztvevőket. Tavaly például ők voltak házigazdái a megyei Cantate (énekes) vasárnapnak. Pető Gábor Márk megjegyzi, hogy pont az egyházmegye kicsinysége miatt lett tisztsége: jelenleg egyházmegyei tanácsosként és missziói előadóként szolgál.

Az összefogás nemcsak az egyházmegyére, hanem Egyházasrádócra is jellemző. Például amikor a parókia hatalmas kertjében van munka, összegyűlnek a gyülekezet férfijai, és együtt nyírják le a füvet vagy metszik meg a fákat. – Közösségformáló feladat is, rendszerint hosszú beszélgetés követi – mondja Pető Gábor Márk. Hasonló összefogás az asszonyok részéről, amikor szépíteni, csinosítani kell valamit, vagy vendégül látni ötven-hatvan embert.

Kiemelt alkalom a gyülekezetben a januári ökumenikus imahét, amely nem a máshol megszokott módon zajlik, itt ugyanis nem naponként váltják a helyszínt a felekezetek között, hanem évente. – Ez már a Pető házaspár érkezése előtt is így volt – avat be Horváth Irén. – Régóta jó a kapcsolatunk a katolikusokkal, nincs ellentét közöttünk – teszi hozzá Dobrovics László.

Ez a tapasztalata Pető Tímea Enikőnek is, aki elmondja, hogy a keddi ifjúsági alkalmakon szintén részt vesznek a katolikus fiatalok, de ott vannak a nyári gyermektáborban, a templomban tartott koncerteken is.

Van azért, amihez ragaszkodik az egyházasrádóci gyülekezet, hiszen szép hagyományként épült be a közösség életébe. Pető Gábor Márk felidézi, mennyire meglepte, amikor szolgálatuk első telén, advent első vasárnapja előtt Dobrovics László még gondnokként megállt a parókia ajtajában, és szólt neki, hogy akkor menjenek fáért. Először nem értette, mire gondol, de hamar kiderült: az egyházasrádóci templom bejárata mellé, ki tudja, mióta, egy-egy fenyőfát állítanak, amelyeket feldíszítenek, vízkeresztkor pedig elbontják őket.

De hasonló a helyzet az új énekeskönyvvel is, amely hiába jelent meg hosszú várakozás után 2021-ben, Rádócon még most is az 1948-as kiadású, fekete énekgyűjteményt használják. – Persze itt is vannak olyanok, akik már az elsők között beszerezték, de a többség inkább azt mondta: „Tiszteletes úr, szerintünk ez nem olyan jó ötlet!” Meg ezt: „Erre a kis időre már minek?!” – sorolja a változástól tartó gyülekezeti tagok gondolatait a lelkész.

Már éppen fejet hajtanék magamban a gyülekezet nyakassága előtt, amikor kiderül, hogy jövőre mindez megváltozik.

– A presbitérium döntése, hogy január elsejével mi is átállunk az újra! – osztja meg a terveket Pető Gábor Márk. Elmondja, hogy már elkezdte felmérni az igényeket a tagok között, ki szeretne saját példányt a több mint három éve megjelent énekeskönyvből.

A gyülekezetre – és lelkipásztorára – jellemző, hogy nem ugranak félre a nagyobb feladatok elől sem, így volt ez egy nem várt szolgálat kapcsán is. – Hónapokkal ezelőtt érkezett a felkérés, hogy október első vasárnapján a mi templomunkból közvetítene istentiszteletet a Kossuth rádió. – Akkor még naivságomban azt feleltem, hogy persze, hogyne, micsoda nagy dolog ez! Aztán a nyár vége felé már egyre közelebbinek tűnt a dátum, így folyamatosan hirdetem az alkalmat a gyülekezetnek, mert jó lenne, ha minél többen lehetnénk együtt.

Kiderül, hogy nem ez az első éteri szolgálat, amelyet a rádóciak elvállaltak, már Szakál Péter esperes ideje alatt is volt rádiós istentisztelet-közvetítés a falu református templomából. – Ettől függetlenül nem mondanám, hogy rutinból fog menni a dolog – ismeri el Horváth Irén.

Éppen ezért nem is nagyon térnek majd el a hagyományos vasárnapi istentiszteletek liturgiájától. – Egy kis plusz, de nem elhanyagolható szolgálattal készülünk: egyik presbiterünk verset szaval majd, egyik hittanosunk édesanyja imádságot mond, illetve énekelni fog egy gyermekekből és felnőttekből álló alkalmi kórus – részletezi Pető Gábor Márk.