„Nem az emberi aktivitásnak kell az első helyen állnia, mert akkor méltatlanok leszünk arra, hogy Isten dicsőségét szolgáljuk” – hangsúlyozta Balog Zoltán székfoglaló beszédében. A dunamelléki püspököt a XV. zsinati ciklus alakuló ülésén választották lelkészi elnökké.
Fogadjátok be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére. (Római levél 15, 7)
A fenti ige alapján mondta el székfoglaló beszédét Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának megválasztott lelkészi elnöke.
„Közvetítenünk kell a ránk bízott üzenetet, ez pedig az, hogy van megváltás – mert van Megváltónk. Ezt a szabadító üzenetet bízta ránk az Úr, és azért lehetünk itt, mert bennünket már elért” – hangsúlyozta a dunamelléki püspök. Mint mondta, ez képes örömet okozni olyankor is, amikor baj van, manapság pedig baj van a világban: „Egyetértek Fekete Károly püspöktársammal abban, hogy meg kell újítanunk az egyházi és a gyülekezeti életet is. Ezért most azt kérem, ne hagyjátok bezárni a templomot, tartsatok nyitva akkor is, ha kevesen mennek el istentiszteletre ebben a helyzetben.”
Az MRE Zsinatának lelkészi elnöke szerint a legfontosabb feladatunk a lehető legjobb állapotba kerülni, hogy elmondhassuk az örömhírt. „Egy korábbi professzoromtól együtt tanultuk meg Szabó István püspök úrral, hogy nem az aktivitás, hanem az engedés az elsődleges feladatunk. Az evangélium nélkülünk is terjed, ne legyünk ennek akadályai: a legjobb állapotba kell hoznunk ezért a lelkészeinket, a presbitereinket és a gyülekezeteinket.”
Lelkiség, szellemi megerősödés, stratégia, pénzügyek
Balog Zoltán szerint ehhez négy területen van fontos tennivalónk. Az első a lelkiség, amely mindent megelőz – ez segít bennünket a kicsinyhitűség ellen, és ez tart meg, amikor úgy érezzük, elveszett a remény. Ezt követi a szellemi megerősödés, ami különösen fontos, „amikor még itt, hazánkban is kísért a korszellemhez való alkalmazkodás vágya”. „Erre rossz példákat látunk tőlünk nyugatra, de ne engedjük, hogy ez a trend elsodorjon bennünket. A teológiánk, mint a hit ismerete és a hit védelme, legyen jelen az életünkben – a hit védelme pedig nemcsak reagálás, hanem kezdeményezés is lehet” – fogalmazott.
A stratégiai tennivalók tekintetében ugyanilyen fontos, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainkat a lehető leghatékonyabban tudjuk használni. „Amikor miniszter lettem, azt kértem, nevezzük át a nemzeti erőforrások minisztériumát emberi erőforrások minisztériumára. Egy kollégám többször megjegyezte, hogy én a mennyei erőforrások minisztere vagyok, de ezt sose éreztem sértésnek, mert számunkra a valódi emberi erőforrások a mennyei erőforrások” – idézte fel Balog Zoltán.
A dunamelléki püspök szerint téves nézet, hogy a református egyház nem önfenntartó, hiszen a gyülekezetek legnagyobb része a gyülekezeti tagok adakozásából tartja fent magát – de nagyon fontos az anyagi kérdések figyelemmel kísérése is. „Előre kell lépnünk más területeken is az önfenntartásban, de az sohasem a saját javunkat szolgálja, az egyház nem a saját tagjainak védelme érdekében szerveződik – emlékeztett Balog Zoltán. – Nem attól érezzük magunkat jól, ha minden marad a régiben, hanem ha tudunk változni. Szolgálatunk mindig másokra vonatkozik.”
„Fogadjátok be egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére” – idézte ismét a Római levél 15. fejezetének 7. versét, hozzátéve, hogy a szolgálatunk mindig másokra kell vonatkozzon. „Nem az emberi aktivitásnak kell az első helyen állnia, mert akkor méltatlanok leszünk arra, hogy Isten dicsőségét szolgáljuk. Ha azonban először tudjuk szolgálni Isten dicsőségét, akkor képesek leszünk szolgálni embertársainkat. Azokért szolgálunk ugyanis, akik még nincsenek itt” – fogalmazott a Zsinat lelkészi elnöke.
Magyar református egyház
„A mi sorsunkat úgy alakította a történelem Ura, hogy amikor a magyarságról beszélünk, akkor a világ magyarságát értjük ez alatt. Azért vagyunk itt, hogy megmutassuk a keresztyén hit református, magyar arcát – hangsúlyozta Balog Zoltán. – Bár a Kárpát-medencében is kisebbségben vagyunk, ez nem jelenti azt, hogy nincs mondanivalónk: be kell mutatnunk, kik vagyunk mi, ez pedig karakteresen legyen az, amit örököltünk az elmúlt ötszáz évben – és hogy ennek ma is ereje van.” Mint mondta, a Generális Konvent éppen arra emlékeztet bennünket, hogy 2009-ben elsők voltunk a nemzetegyesítésben, ne feledjük ezért, hogy feladatunk a nemzeti kultúra sajátos, református ízének felmutatása is.
Legyünk kontinenssé!
„Legyenek a szigetekből kontinensek! Szigetszerűen vannak aktív és dinamikus gyülekezeteink ifjúsági munkával, oktatási intézményekkel és idősgondozással, de ne feledjük, hogy Kárpát-medence szerte közösek az érzéseink: legyen közös a fájdalmunk, de legyen közös az öröm is” – mondta, majd hozzátette: egyház ott van, ahol átadott életű emberek vannak. „Gyógyító dolog, amikor kimondhatjuk: alapvetően minden fontos kérdés emberi kérdés. Ha Istennek a legfontosabb az ember, akkor nekünk is az ember kell legyen a legfontosabb – figyelmeztetett Balog Zoltán. – Amikor pénzről, szervezetről vagy jogról beszélünk, ne váljon el a munkánk a Krisztusban élt életünktől. Ha ez sikerül, akkor valóban Isten dicsőségére és az emberek javára fogjuk végezni szolgálatunkat.
Balog Zoltán megköszönte az előző zsinati vezetés munkáját, a testület bizalmát és megígérte, hogy meg is fogja őrizni: „A testületi irányítást úgy szeretnénk komolyan venni, hogy továbbra is nyolcan hozzuk meg a fontos döntéseket.” A Zsinat feladatairól pedig úgy fogalmazott, az országos testület arra van, ami nem a kerületek dolga: „Nem vagyok a központosítás híve, azokat a feladatokat kell együtt elvégezzük, amelyek közös feladataink.”