Szerdán tartja alakuló ülését a Magyarországi Református Egyház XV. Zsinata. A tanácskozáson döntenek többek között egyházunk törvényhozó testületének új lelkészi és világi elnökéről. Ezzel utolsó szakaszába lép a hónapok óta tartó tisztújítás, amelynek célja, hogy egyházunk megválassza fokozatos testületeit és tisztségviselőit a következő hat évre.
Február 17-én délelőtt 10 órától tartják a 2021. január elsején kezdődött zsinati ciklus első tanácskozását.
- Mi történik az alakuló ülésen?
- Kiket és hogyan választanak meg szerdán?
- Mely tisztségekről döntenek csak a következő ülésen?
Keszthelyi Zsolt, a Zsinati Hivatal Jogi Osztályának vezetője segít megválaszolni ezeket a kérdéseket.
Választ az egyház
Miért választunk hatévente új tisztségviselőket? Milyen feladataik vannak elöljáróinknak? Hogyan zajlik a tisztújítás? Összeállításunk segít eligazodni a választások menetében.
Ami eddig történt
„Alapelv egyházunkban, hogy minden fontosabb tisztségről a gyülekezeteket vezető testületek, a presbitériumok döntenek” – emlékeztet Keszthelyi Zsolt a zsinat-presbiteri elvre. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a presbitériumok az elmúlt hónapokban megválasztották az egyházmegyék és egyházkerületek vezetőit – espereseket és egyházmegyei gondnokokat, illetve püspököket és egyházkerületi főgondnokokat –, valamint az egyházmegyék zsinati képviselőit.
A hatévente esedékes tisztújítási folyamat részeként megalakultak a megújult vezetésű egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések, február 17-ére összehívták az új összetételű Zsinatot is. A XV. zsinati ciklus alakuló ülését Budapesten, de a szokásoktól eltérően nem az Abonyi utcai zsinati székházban, hanem a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán tartják.
A Zsinat feladatai
Emlékeztetőül: a Magyarországi Református Egyház Zsinata törvényhozó funkciója mellett megállapítja az egyház tanait, rendelkezik az ünnepekről, az istentisztelet rendjéről, a hivatalos bibliafordítás, az istentiszteleti rendtartás és az énekeskönyv ügyében, a lelkészképzés, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjéről. Többek között fenntartja az Országos Református Egyházi Közalapot és a Református Lelkészi Nyugdíjintézetet, közoktatási és felsőoktatási, valamint egyéb intézményeket hoz létre. Intézkedik a Magyarországi Református Egyházegészét érintő kormányzási és igazgatási ügyekben, határoz mindazokban a kérdésekben, amelyek az egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik.
Általában évente kétszer, tavasszal és ősszel ülésezik, tanácskozásai nyilvánosak, hacsak valami miatt nem rendelnek el zárt ülést.
Mi történik a Zsinat első ülésén?
Az új zsinati ciklus rendszerint istentisztelettel kezdődik, a szerdai ülésszakot a tervek szerint Kató Béla erdélyi püspök igehirdetése nyitja meg. Az első ülésen a tagok benyújtják megbízóleveleiket, azokat ellenőrizve megállapítják a megjelent és igazolt képviselők névsorát.
A tanácskozás első felét a két korelnök – a legidősebb lelkészi és világi zsinati tag – vezeti a négy korjegyző – a legfiatalabb két-két lelkészi és világi képviselő – segítségével. Az ő közreműködésükkel, titkos szavazással választják meg a Zsinat lelkészi és világi elnökét, alelnökeit, valamint három lelkészi és három világi jegyzőjét erre a ciklusra.
A Zsinat Elnöksége képviseli a Magyarországi Református Egyházat a külföldi és hazai egyházaknál, eljár az állam illetékes szerveinél, valamint tartja a kapcsolatot az ökumenikus szervezetekkel, de egyebek mellett összehívja és levezeti a zsinati tanácskozásokat is. A megjelenésben vagy elnöklésben akadályozott elnököt az alelnök helyettesíti. A jegyzők pedig a zsinati ülések lebonyolításánál segítik munkájukat. „A paritás is nagyon fontos egyházszervezési alapelv, azaz hogy lehetőség szerint minden tisztséget egyenlő számú lelkészi és világi tisztségviselő töltsön be” – teszi hozzá az osztályvezető.
A Zsinat tagjai
Szavazati joggal rendelkező tagok
A száztagú testületnek húszan tisztségüknél fogva tagjai, ők a négy egyházkerület püspökei és főgondnokai, lelkészi és nem lelkészi főjegyzői, a protestáns tábori püspök (vagy annak református helyettese), a zsinati tanácsos, a zsinati jogtanácsos és az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke. Hetvennégy tagot a presbitériumok választanak: Dunamellékről 24, Dunántúlról 12, Tiszáninnenről 12, Tiszántúlól 26 személyt delegálhatnak. Emellett az oktatási intézményeknek egyházkerületenként van egy-egy képviselője, az egészségügyi intézményeknek egy dunamelléki, a szeretetintézményeknek pedig egy tiszántúli küldöttje.
(A zsinati képviselők mellé azonos számú pótképviselőt is választottak, akik lemondás vagy akadályoztatás esetén előbbiek helyére tudnak lépni.)
Tanácskozási jogú tagok
Felszólalhatnak, de nem szavazhatnak a zsinati üléseken a közegyházi intézmények vezetői, a Zsinati Hivatal iroda- és osztályvezetői, valamint azok az esperesek és egyházmegyei gondnokok, akiket nem választottak zsinati képviselővé.
Hogyan választják meg az elnökséget?
A Zsinat lelkészi elnökét a négy egyházkerület püspökei, világi elnökét pedig a négy főgondnoka közül választják. Nekik az ülést vezető korelnökök felhívására egyesével nyilatkozniuk kell, vállalják-e a jelöltséget. „Akit megválasztanak elnöknek, az értelemszerűen nem lehet alelnök, ezért a gyakorlat az szokott lenni, hogy külön-külön nyilatkoznak és szavaznak a kétfajta tisztségről” – mondja Keszthelyi Zsolt.
A jelöltek ismeretében a Jogi Osztály munkatársai elkészítik a szavazólapokat, melyeket a szavazatszámláló bizottság szerepét is ellátó korjegyzők kiosztanak a szavazásra jogosultaknak. A választás titkos, a szavazólapok kitöltésének és leadásának idejére zárt ülést rendelnek el, csak a zsinati tagok és a tanácskozást lebonyolító technikai személyzet tartózkodhat a teremben. Miután a jegyzők összesítik a szavazatokat, a korelnökök kihirdetik az eredményt.
A jelöltek
Bogárdi Szabó István püspök és Huszár Pál főgondnok is leköszönt az előző ciklus végén, így mindenképp új elnöksége lesz a Zsinatnak. A lelkészi elnöki tisztség lehetséges jelöltjei Balog Zoltán dunamelléki, Steinbach József dunántúli, Pásztor Dániel tiszáninneni és Fekete Károly tiszántúli püspök. A világi elnöki tisztségre Veres Sándor dunamelléki, Nemes Pál dunántúli, Molnár Pál tiszáninneni és Molnár János tiszántúli főgondnok jelölhető.
A gyakorlatban általában a két nagy egyházkerület egyikéből kerül ki a lelkészi elnök, a világi elnököt pedig hol a másik nagy, hol valamelyik kisebb adja. Elvi és jogi akadálya ugyanakkor annak sincs, hogy az elnökség mindkét tagját ugyanabból az egyházkerületből válasszák. Az irodavezető tudomása szerint erre még nem volt példa: „Ez egyfajta jogszokás, amit eddig betartottak. Nem is lenne méltányos, ha mindkettőt egy egyházkerület adná, bár elsősorban kétségkívül a személyeket és az alkalmasságot kell nézni.”
A Zsinat határozatait a jelenlévők szavazatainak egyszerű többségével (50% + 1) hozza. Ha több jelölt esetén senki sem nyeri el a megválasztáshoz szükséges szavazatot, akkor a két legtöbb voksot kapott személy közül kell egy új fordulóban választani. Szavazategyenlőség esetén a választójogi törvényünk rendelkezése szerint sorshúzással kell dönteni a két jelölt között, hasonló szabály van az egyházközségi választásoknál is.
A szavazólapokat a jogerő beálltáig, az ötnapos fellebbezési határidő végéig őrzik meg a Jogi Osztály munkatársai, utána megsemmisítik. Ugyanis panasszal lehet élni az illetékes egyházi bíróság – jelen esetben a Zsinati Bíróság – felé, ha a tisztújítás során „valamely jelölt megválasztása érdekében vagy ellene az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak, vagy ha a választókat szavazati joguk gyakorlásában bármilyen módon akadályozták, választási szabadságukat korlátozták”. Ilyen esetekben soron kívül, három napon belül kirendelik az eljáró bírói tanács tagjait, a jogtanácsos pedig három napon belül megteszi indítványát. Szükség esetén akár meg is ismételtethetik a szavazást vagy a jelölési eljárást, a döntés ellen pedig ezekben az ügyekben nincs lehetőség fellebbezésre – tudjuk meg az irodavezetőtől.
Ami ezután történik
Miután az új elnökség átveszi a tanácskozás vezetését, az egyházkerületek javaslata alapján megválasztják a Zsinati Tanács tagjait. Ez a harmincfős testület a nem kizárólagos zsinati hatáskörbe tartozó ügyekben döntéseket hoz két zsinati ülésszak között, valamint elfogadja a Magyarországi Református Egyház, illetve a zsinati fenntartású intézmények költségvetését.
A Zsinat második ülésén választják meg az elnökség javaslata alapján a zsinati tanácsost, a zsinati jogtanácsost, az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökét, valamint az egyházkerületek javaslata alapján a Zsinati Bíróság és a zsinati szakbizottságok tagjait. Ezzel zárul majd a tisztújítás folyamata és lesz teljes a következő hat év tisztségviselőinek sora.