Pál apostol nem magától találta ki a gyakorlati útmutatást. A Szentlélek íratta meg vele az új év felkeléstől lefekvésig tartó, minden egyes napjára érvényes indítványát: „ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” (Fil 4,8).
Ha rávesszük magunkat, és az év bármely napján, azok várt és kiszámíthatatlan helyzeteiben egyaránt azt vesszük figyelembe, amit az apostolt diktált papiruszra, akkor minimálisra csökkentjük a tévedés esélyét. Amennyiben az apostoli felsorolás határozza meg az észjárásunkat, akkor elérjük a célunkat. No, nem a sajátunkat, hanem Isten célját. Velünk, velem, veled kitervelt célját. Azt, amiért édesanyád méhében megfogantál. Amiért még lélegzel, olvasol, értelemmel figyelsz.
Lám, Istennek feltehetően azzal is célja van, hogy elolvasd ezt a rövid írást. Ezt is betervezte a továbbképzésedbe. Amit befejezve majd tőle kapsz indíttatást! Mire? Ne engem kérdezz, neked fogja tudtodra adni! Magaddal viszed a használati utasításodat, vagy összehajtod az újságot, és ott hagyod benne?
„ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” (Fil 4,8)
Az a helyzet, hogy ha idáig eljutottál, akkor már szelíden szétfeszítette az akaratodat. Bekopog a lelked utolsó, még zárva tartott kiskapuján. Amelyhez csak neked van hozzáférésed. Belülről. Átnyújtja azt, amit Pál apostolnak diktált. A kezével ő írta le, Pál tette hozzá, ami a személyiségéből adódott, de a lényeget Jézus találta ki. A megfontolt gondolkodás nyolcpontos napirendjét Jézus állította fel.
Az első: „ami igaz”. Igaz az, ami nem hazugság. Ki hazudik? Aki bármilyen módon ellentmond annak, amit Isten, a világ megalkotója igaznak tart. Az önigazolók a maguk számára skiccelik fel, majd pamacsolják színesre az igazságot. Az Isten igazát elfogadók inkább Jézus palettáját másolják.
A következő: „ami tisztességes”. Aminek a tisztelete nem embertől való, hanem attól, aki egyedül jogosult megállapítani a tisztesség fokát. Jézus tisztességessé tette maga körül a légkört, a beszédet, a helyiséget, amelyben tartózkodott. Ilyet kellene kialakítani magunk körül. Jézustól nyert tisztességet.
A harmadik: helyezd a figyelmed látókörébe azt, „ami igazságos”! Mindenkinek az jár, ami őt megilleti. Erről szól Jézus egyik legismertebb példázata az adópénzről. „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!” Ítéld meg, mi jár a császárnak, és add oda neki, ami az övé. Istennek pedig azt, annyit, ami szerinted neki jár.
A negyedik, töprengésre méltó dolog az, „ami tiszta”. Évekkel ezelőtt volt alkalmam meglátogatni egy gyémántcsiszoló műhelyt, ahol levetítették A bányától az ékszerboltig című filmet. Néztük a vásznat, és magunkat láttuk. Onnan kezdve, hogy a világra jöttünk, végigkísértük azt a folyamatot, amelynek során Isten egyre szebbé csiszolta a lelkünket, értelmünket. Egészen addig, míg végre odaadtuk neki magunkat, mert kiderült, hogy Jézus kifizette a vételárunkat. Megtisztított. Ezt tartsuk észben!
Az ötödik: „ami szeretetreméltó”. Viselkedj úgy, hogy szerethetővé válj! Töröld magad szeretetre- méltóvá, és segíts minél több embert azzá lenni!
A hatodik házi feladat: vedd figyelembe, számolj azzal, „ami jó hírű”. Ami először elfogadhatóvá vált, majd letisztult, végül megszépült. Csak azt add át, egyedül azt mondd ki!
Az utolsó előtti elmélkednivaló: a „nemes”, erényes ügyek. Nemessé válik az, aminek a kiválóságát Jézus határozza meg. Rákérdezhetünk: Uram, így tetszik neked, vagy úgy? Folytassam, vagy most fejezzem be?
Végül: ma és holnap és 2022-ben, és amíg Isten éltet minket, határozza meg a hangulatunkat, a tennivalónkat az, ami „dicséretes”! Dicséretes minden, ami Istent dicséri. Dicstelenül felesleges minden, amit magának zsebel be az ember.
Megjegyzésre és megtartásra, hitünk edzőprogramjának kialakítására írt nyolc apostoli tanács. Érdemes először vagy újra alkalmazni őket 2022-ben. Amikor az év során majd bármi oknál fogva is elkalandoznak a gondolataitok, fékezzetek le, és a következő percben már „ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe”! Ámen.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak! Keressék a templomokban és az újságárusoknál!