A karácsony körül misztikum van. Vedd le a sarudat! Ide tartottak mind a próféták, a királyok, a zsoltárok, s ide néz vissza minden apostol és minden gyülekezet máig. Vedd le a sarudat! Angyalok jönnek-mennek, készítik a nagy tervet, fésülik össze a szálakat, te csak nézz az égre, vedd le a sarudat és ámulj! Emberek emelkednek fölül a saját emberségükön, és lesznek úrrá büszkeségen vagy éppen emésztő szégyenen, mert Isten üzent nekik, hogy ezzel is cél van: a megváltás. Vedd le a sarudat! Távoli országból és közeli mezőről egyaránt jönnek hódolni, vedd le te is a sarudat. Állj a titok előtt mezítláb, nehogy behordj oda valami koszt kintről, nehogy beszennyezd emberi szándékokkal, indulattal, okoskodással az ünnepet. Vedd le a sarudat, mintha a legtisztább szobába lépnél be. Isten kegyelmébe.
„Amikor az Úr látta, hogy odamegy megnézni, megszólította őt Isten a csipkebokor közepéből, és ezt mondta: Mózes! Mózes! Ő pedig így felelt: Itt vagyok! Isten ekkor azt mondta: Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állsz! Majd ezt mondta: Én vagyok atyádnak Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene. Ekkor Mózes eltakarta az arcát, mert félt rátekinteni az Istenre. Az Úr pedig azt mondta: Megláttam népem nyomorúságát Egyiptomban, és meghallottam segélykiáltásukat a sanyargatók miatt, mert ismerem fájdalmukat. El is megyek, hogy kimentsem őket Egyiptom kezéből, és elvigyem őket arról a földről egy jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre: a kánaáni, a hettita, az emóri, a perizzi, a hivvi és a jebúszi nép helyére.” (Biblia, Mózes második könyve 3. fejezet 4-8. vers)
Advent zárt ajtók mögött
Idén rendhagyó adventi kalendáriummal szeretnénk segíteni a bezárkózott világ karácsonyi készülődését. Ide kattintva olvashat részleteket erről.
Bontogassuk napról napra!
A kalendárium kitáruló, virtuális ablakai mögött rövid történetek várják a járvány miatt jelenleg magányosan, vagy csak nagyon szűk körben élő és mozgó olvasókat.