A kisebb, szórványban élő közösségek több odafigyelést érdemelnek, hiszen ők egy védvár bástyáiként oltalmazzák a református egyházat – fogalmazta meg misszióját az Erdélyi Református Egyházkerület ügyvezető főgondoka. Ambrus Attila újságíróval, a Brassói Lapok főszerkesztőjével szolgálatáról, az identitás megőrzéséről, a lelkipásztorok rendkívüliségéről beszélgettünk.
Tovább a cikkhez
A romániai népszámlálás múlt év végén nyilvánossá lett részeredményei alapján az erdélyi magyarok száma 225 ezer fővel egymillióra csökkent. Ez húszszázalékos veszteséget jelent tíz éven belül. Több oldalról is felmerültek azonban hiányosságok a népszámlálással kapcsolatban, a korrigált adathalmaz pedig kedvezőbb képet festhet a magyarok helyzetéről. Kiss Dénes vallásszociológussal, falukutatóval beszélgettünk Erdély vallási viszonyairól, a kivándorlásról és a népszámlálás eredményeiről.
Tovább a cikkhezHorvátország több mint két hete csatlakozott a schengeni övezethez. Ezzel egy időben délnyugati szomszédunk az eurózónába is belépett, vagyis a középkorúak és a náluk idősebbek egyúttal azt is megélhették, hogy a dinár, majd a kuna után újabb fizetőeszközt vezetnek be: az eurót. Hogyan érintették ezek a változások a horvátországi magyarokat? Milyen megpróbáltatásokon mennek épp keresztül? Miként élték meg az elmúlt napokat? Szenn Pétert, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspökét kérdeztük.
Késő reneszánsz kori falfestmények kerültek elő Kolozsváron, a felújítás alatt lévő Herepei-házban. Az egykori Farkas utcai parókia tatarozását az Erdélyi Református Egyházkerület vállalta, hogy az Ifjúsági Keresztény Egyesület új ifjúsági központja működhessen a műemlék épületben.
– Kis karácsony, nagy karácsony… Kárpátalján idén inkább a kis karácsony volt a jellemző. Ahol eddig plafont verő fenyő állt, ott szolidan díszelgett egy kisebb vagy egy még kisebb. Valóban sokat jelentett a karácsonyfa kis elemről világító égősora a sötét nappaliban, talán épp úgy hatott, mint az Ige fénye a nagy sötétségben. Tóth László nagyberegi lelkipásztor szerint a nehéz időkben Isten a még nehezebbekre készít fel bennünket.
Az egyházkerület püspökének Zán Fábián Sándort, főgondnokának pedig Danku Gábort választották meg.
– Nem tartalmakat akarunk megosztani, hanem a saját életeinket egymással és Istennel – mondta Dávid István kolozsvári egyetemi lelkész a vallás és a média kapcsolatával foglalkozó cikksorozatunk első részében. A lelkipásztor tavaly adta ki Isten szótagolva címmel egyedülálló áhítatoskönyvét, amelyben számos műfaj és multimédiás tartalom találkozik a bibliai idézetekkel.
„Nem kerekedhet felül rajtunk sem háború, sem üldöztetés, sem támadás, sem rombolás. Isten legyőzi a sötétséget, a gyűlöletet, mert van ehhez hatalma és akarata.” Karácsonyi körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára.
Kárpátalja megsegítése, a megépült óvodák református neveléssel való megtöltése és a nyugati testvérekhez való közeledés: többek között ezek a témák is szóba kerültek november 16-án Budapesten, a Magyar Református Egyház Generális Konventjének elnökségi ülésén.
„A pünkösd története egyszerre beteljesedés és új kezdet. Elvégeztetett Jézus Krisztus megváltó munkája, szabadító és üdvösségszerző műve. A tanítványok számára a Szentlélek kitöltetése tette ezt valóságossá” – áll a Generális Konvent vezetősége által jegyzett pünkösdi körlevélben.
A Bibliában nagyon ritka a „te”, általában azt olvashatjuk, hogy „ti”, mert az egész Isten népéhez, az egész gyülekezethez szól – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke Párizsban, ahol november 6-án, a 95 éves Franciaországi Magyar Protestáns Református Egyház ünnepi istentiszteletén hirdetett igét az együtt megélt hit fontosságáról.
Tovább a cikkhezReformátus templomot avatott a kanadai Torontóban Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Az istentiszteleten és az Első Magyar Református Egyház új templomának és közösségi központjának megnyitóján részt vett a magyar köztársasági elnök is. Novák Katalin hangsúlyozta: a diaszpórában élők és az anyaország összetartozása felelősség is mindkét fél számára.
Az 1956-os forradalom híre bejárta a világot, mindenütt a magyar szabadságharcosok tettitől zengett a sajtó, azonban katonai segítség nem érkezett a nyugati világtól. A november 4-ével kezdődő szovjet offenzíva részeként az orosz csapatok megpróbálták lezárni a határokat, de így is közel 200 ezren vándoroltak ki véglegesen Magyarországról. Őket Ausztriában tárt karokkal fogadták, azonban a legtöbben tovább vándoroltak a szomszédos országból. Így kötött ki számos magyar menekült Amerikában, a már ott tartózkodó magyarok pedig – köztük a reformátusok is – a segítségükre siettek.
Az első generáció nem tud elfelejteni magyarul, de nem is igazán tanul meg angolul, míg a harmadik generációnál már kivételes siker, ha tudnak magyarul – mondta a diaszpóralétről Dézsi Csaba, az Ausztráliai Magyar Református Egyház lelkipásztor elnöke, akit szeptemberben avattak doktorrá Debreceni Hittudományi Egyetemen.
Hét ország magyar diaszpóragyülekezeteinek több mint ötven küldötte részvételével tartották szeptember 1–4. között a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége éves közgyűlését. A találkozó házigazdája idén a szövetséghez három éve csatlakozott Nürnbergi Magyar Református Gyülekezet volt.
Az elmúlt harminc év egyik legjelentősebb leletének tartják a Kárpát-medencében a viski református templomban talált középkori falfestményeket.
Tovább a cikkhezTud egy fontos egyházi rendezvényről, amit nem lát az eseménynaptárunkban? Esetleg Ön szervezi a programot és szeretné, ha ajánlanánk? Küldje be nekünk a részleteket!
