Cipők
Hetven évvel ezelőtt ezekben a napokban indultak el az utolsó vonatok Auschwitz felé. Magyarországról több mint 400 ezer embert deportáltak.
Fotó: Kalocsai Richárd
Engesztelő ajándék
Cukrot, virágot, gyöngyöt szerettem volna hozni néked: / nincs gyöngyöm, cukrom, virágom. / Görnyedve hozom ahelyett s teszem a kezedbe, nézzed, / keserü életemet, egyetlen terhes gazdagságom. // Ez ami megmaradt még, e meztelen is gazdag élet, / s ezt sem adom, csak visszaadom már: / mert jól tudom, ki vagy? s hogy benned és általad élek, / kenyerem és levegőm! s rég nem volnék, ha te nem volnál. (Babits Mihály)
Fotó: Sereg Krisztián
Elfogadlak
Ha láthatnál most szívemig! / Milyen zavart e szív. / Én nem örömökre születtem. / Neked mért örülök? / Rég nem lehetnek terveim. / Most mire készülök? / Bokám és útjaim szilárdak. / Most miért szédülök? / Jaj, mennyire félbemaradtam! / Hát mégis épülök? (Szabó Magda)
Fotó: Asszonyi Eszter
Sákramentum
... e szent víz tükréből ha visszapillantasz, / valahol egy angyalszárny libben a magasba, / s szeme pillantásával vesz rólad méretet. / Ragyogj, imádkozz és mutasd meg magad! / Mert most varrják a mennyben csillogó ruhád... (L. E.)
Fotó: Sereg Krisztián
Köszönjük, Atyánk!
Bizony mondom nektek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be oda. (Mk 10,15)
Fotó: Vargosz
Kezed alkotásai
Uram, atyánk vagy te mégis! Mi vagyunk az agyag, te a mi formálónk, kezed alkotásai vagyunk mindannyian. (Ézs 64,7)
Fotó: Varga Gábor Vargosz
Öröm
Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon. (Zsolt 16,11)
Fotó: Keppel Ákos
Csöndes eső
"A kegyelem lényege nem a kényszer, / Úgy fakad, mint csöndes eső a mennyből / A lenti földre, s kétszeresen áldott: / Megáldja azt, ki adja, s azt, ki kapja." (Shakespeare: A velencei kalmár)
Fotó: Asszonyi Eszter
Fókusz
Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed. (Zsolt 119,18)
Fotó: Hajdu András
Ima
A felismerés, hogy létezel / úgy bomlott ki bennem, / mint a cipőfűzőm. / És én belebotlottam / a gondolatodba, Istenem. (Tábori Kálmán)
Fotó: Asszonyi Eszter