³Amikor Jézus az Olajfák hegyén ült, odamentek hozzá tanítványai külön, és ezt kérdezték: „Mondd meg nekünk: mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének?” ⁴Jézus így válaszolt nekik: „Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket! ⁵Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! – és sokakat megtévesztenek. ⁶Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok, meg ne rémüljetek, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. ⁷Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé. ⁸De mindez a vajúdás kínjainak kezdete! ⁹Akkor átadnak titeket kínvallatásra, megölnek benneteket, és gyűlöl titeket minden nép az én nevemért. ¹⁰Akkor sokan eltántorodnak, elárulják és meggyűlölik egymást. ¹¹Sok hamis próféta támad, és sokakat megtévesztenek. ¹²Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül. ¹³De aki mindvégig kitart, az üdvözül. ¹⁴Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég.”  ¹⁵”Amikor pedig meglátjátok a pusztító utálatosságot, ahogy Dániel próféta megmondta, ott állni a szent helyen – aki olvassa, értse meg! –, ¹⁶akkor azok, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe, ¹⁷aki a ház tetején van, ne szálljon le, hogy kihozzon valamit, ¹⁸és aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy elhozza felsőruháját. ¹⁹Jaj a terhes és a szoptató anyáknak azokban a napokban! ²⁰Imádkozzatok, hogy ne kelljen télen, sem szombaton menekülnötök. ²¹Mert olyan nagy nyomorúság lesz akkor, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz soha. ²²Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen halandó sem, de a választottakért megrövidülnek azok a napok.”