„Összesen harmincegy királyt” Józs 12
1Az országnak a királyai, akiket Izráel fiai levertek, földjüket pedig birtokba vették a Jordánon túl napkeletre, az Arnón medrétől a Hermón-hegyig és a síkság egész keleti részét, ezek voltak:
2A Hesbónban lakó Szíhón, az emóriak királya uralkodott Aróértől, amely az Arnón-patak partján, a patak középső szakaszánál volt, Gileád területének felén a Jabbók-patakig, az ammóniak határáig, 3meg a síkságon a Kinneret-tenger keleti széléig, és a síkság tengerének, vagyis a Sós-tengernek a keleti széléig, Bét-Jesimót irányában, dél felé pedig a Piszgá lejtőjéig.
4A refáiak maradékából való Ógnak, Básán királyának, aki Astárótban és Edreiben lakott, ez volt a területe: 5a Hermón-hegységen és Szalkában uralkodott, meg az egész Básánon, a gesúriak és maakábeliek határáig, meg Gileád területének a felén, Szíhónnak, Hesbón királyának a határáig. 6Mózes, az Úr szolgája és Izráel fiai verték le őket. Azután Mózes, az Úr szolgája, a rúbenieknek és gádiaknak, meg Manassé törzse felének adta azt birtokul.
7Ezek annak az országnak a királyai, akiket Józsué és Izráel fiai a Jordánon túl nyugat felé vertek le, a Libánon völgyében fekvő Baal-Gádtól a Széír irányában emelkedő Kopasz-hegyig. Izráel törzseinek adta ezt Józsué birtokul, mindegyiknek a maga részét; 8a hegyvidéken és a Sefélá-alföldön, a síkságon és a dombvidéken, a pusztában és a Délvidéken a hettiták, az emóriak, a kánaániak, a perizziek, a hivviek és a jebúsziak területét:
9Jerikó királya: egy, Aj királya Bétel mellett: egy, 10Jeruzsálem királya: egy, Hebrón királya: egy, 11Jarmút királya: egy, Lákis királya: egy, 12Eglón királya: egy, Gézer királya: egy, 13Debír királya: egy, Geder királya: egy, 14Hormá királya: egy, Arád királya: egy, 15Libná királya: egy, Adullám királya: egy, 16Makkéda királya: egy, Bétel királya: egy, 17Tappúah királya: egy, Héfer királya: egy, 18Áfék királya: egy, Sárón királya: egy, 19Mádón királya: egy, Hácór királya: egy, 20Simrón-Meróón királya: egy, Aksáf királya: egy, 21Taanak királya: egy, Megiddó királya: egy, 22Kedes királya: egy, a karmeli Jokneám királya: egy, 23a dóri dombvonulaton levő Dór királya: egy, a gilgáli Gójim királya: egy, 24Tirca királya: egy. Összesen harmincegy király.
2A Hesbónban lakó Szíhón, az emóriak királya uralkodott Aróértől, amely az Arnón-patak partján, a patak középső szakaszánál volt, Gileád területének felén a Jabbók-patakig, az ammóniak határáig, 3meg a síkságon a Kinneret-tenger keleti széléig, és a síkság tengerének, vagyis a Sós-tengernek a keleti széléig, Bét-Jesimót irányában, dél felé pedig a Piszgá lejtőjéig.
4A refáiak maradékából való Ógnak, Básán királyának, aki Astárótban és Edreiben lakott, ez volt a területe: 5a Hermón-hegységen és Szalkában uralkodott, meg az egész Básánon, a gesúriak és maakábeliek határáig, meg Gileád területének a felén, Szíhónnak, Hesbón királyának a határáig. 6Mózes, az Úr szolgája és Izráel fiai verték le őket. Azután Mózes, az Úr szolgája, a rúbenieknek és gádiaknak, meg Manassé törzse felének adta azt birtokul.
7Ezek annak az országnak a királyai, akiket Józsué és Izráel fiai a Jordánon túl nyugat felé vertek le, a Libánon völgyében fekvő Baal-Gádtól a Széír irányában emelkedő Kopasz-hegyig. Izráel törzseinek adta ezt Józsué birtokul, mindegyiknek a maga részét; 8a hegyvidéken és a Sefélá-alföldön, a síkságon és a dombvidéken, a pusztában és a Délvidéken a hettiták, az emóriak, a kánaániak, a perizziek, a hivviek és a jebúsziak területét:
9Jerikó királya: egy, Aj királya Bétel mellett: egy, 10Jeruzsálem királya: egy, Hebrón királya: egy, 11Jarmút királya: egy, Lákis királya: egy, 12Eglón királya: egy, Gézer királya: egy, 13Debír királya: egy, Geder királya: egy, 14Hormá királya: egy, Arád királya: egy, 15Libná királya: egy, Adullám királya: egy, 16Makkéda királya: egy, Bétel királya: egy, 17Tappúah királya: egy, Héfer királya: egy, 18Áfék királya: egy, Sárón királya: egy, 19Mádón királya: egy, Hácór királya: egy, 20Simrón-Meróón királya: egy, Aksáf királya: egy, 21Taanak királya: egy, Megiddó királya: egy, 22Kedes királya: egy, a karmeli Jokneám királya: egy, 23a dóri dombvonulaton levő Dór királya: egy, a gilgáli Gójim királya: egy, 24Tirca királya: egy. Összesen harmincegy király.
Ez pedig a győzelem leírása, de nem csak felsorolás. Azon túl, hogy „Összesen harmincegy királyt" (24) vertek meg, a lista nem teljes (hiányzik például Sikem), és nem is befejezett. Mózesre utalva a múltba (15) nyúlik vissza, és a jövőre mutat előre, hiszen érezhető, hogy mennyi minden maradt még hátra. Isten nemcsak egy földet akar adni, hanem terve van, amely az ő akaratából táplálkozik és az eljövendőre vonatkozik.
RÉ 236 MRÉ 392
„...ismerjük az Úr félelmét, embereket győzünk meg..." (2Kor 5,11–15) 2Kor 5,11–15
Az Úr félelme, vagyis az élő hit a leghatékonyabb eszköz arra, hogy embereket vezessünk az Úrhoz. Pál missziós módszere az evangélium hirdetése, és a hiteles élet. Az Úr félelmében járó ember nyíltan áll az Úr előtt és mások előtt is. Az Úr előtt nem is állhatunk másként, csak nyíltan, hiszen Ő mindent tud rólunk, Ő a szívek és vesék vizsgálója (Zsoltárok 7,10); az emberek előtt sok mindent elrejthetünk, egy ideig; előbb utóbb azonban kiderülnek a dolgok. Az újjászületett ember nem látszatot mutat. Félre ne értsük, az újjászületett ember sem tökéletes, de minden, nem elrejtett, hanem nyilvánvaló nyomorúsága ellenére is hiteles, mert kiábrázolódik benne a Krisztus, miközben egyre inkább az Ő arcára formálódik (2Korinthus 3,18). Ez főként úgy lesz láthatóvá, hogy egyre inkább nem önmagunknak kezdünk el élni (15). Az élő hitű embert a Krisztus szeretete szorongatja (14), de ez nem révület, vagy rajongás, hanem éppen ez a „józan hitelesség" (13).