előző nap következő nap

„Megkapták örökségüket József fiai, Manassé és Efraim is...." Józs 16

1József fiainak jutott sorsolással a jerikói Jordántól, Jerikó vizeitől keletre a puszta, amely Jerikótól a hegységbe Bétel felé visz. 2Azután továbbmegy a határ Bételtől Lúz felé, és átmegy az arkiak határára, Atárótig. 3Majd lemegy a tenger felé a jaflétiak határához, az alsó Bét-Hórón vidékéig és Gézerig, és a tengernél végződik.
4Megkapták örökségüket József fiai, Manassé és Efraim is. 5Ez lett Efraim fiainak a határa nemzetségenként: Örökségük határa keleten Atrót-Addártól húzódik a felső Bét-Hórónig, 6és eléri a határ a tengert. Északon Mikmetátnál kelet felé fordul a határ Taanat-Silónak, és átmegy azon Jánóahtól keletre. 7Jánóahtól lemegy Atárótba és Naarába, érinti Jerikót, és kiér a Jordánhoz. 8Tappúahtól nyugat felé megy a határ a Káná-patakig, és a tengernél végződik. Ez Efraim fiai törzsének az öröksége nemzetségenként. 9De Manassé fiai örökségéből is hasítottak ki városokat Efraim fiainak, mindegyik várost a falvaival együtt.10A Gézerben lakó kánaániakat azonban nem űzték ki. Ezért ott laknak a kánaániak Efraim között még ma is, de robotos szolgákká lettek.
Júda után „Megkapták örökségüket József fiai, Manassé és Efraim is" (4). A történet tele van a múlt örökségével: Jákob kétszeres szeretetét és áldását kapják József fiai (1Móz 48,5). Efraim leírása megelőzi Manassét (Józs 17), sőt az idősebb fiútól „...hasítottak ki városokat Efraim fiainak..." (9). Jákob Efraimnak adja az elsőszülöttségi áldást (1Móz 48,17k), ahogyan ő sem a megszokott módon kapta. A kiválasztottság nem törvényeken és szabályokon múlik, hanem Isten kegyelméből fakad.

RÉ 104 MRÉ 104

„Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában..." (2Kor 6,14–18) 2Kor 6,14–18

Micsoda féltő szeretet szólal meg ebből az Igéből. Olyan ez, egy gyenge példával élve, mint amikor a szülő óvja gyermekét a rossz társaságtól, és aggódik a késő éjszakában, mert még mindig nem érkezett haza. Maga az Úr is így indokolja szavait: „Atyátokká leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek..." (18). Vegyük komolyan ezt az intést, hogy ne legyünk hitetlenekkel felemás igában, sem házasságban, sem más összefonódásban, mert nem fér össze Isten temploma és a bálványok, igazság és hamisság, sötétség és világosság! Ne vállaljunk közösséget a gonosszal, menjünk ki közülük. Itt nincs alku! Hány és hány példát tudunk ennek az Igének igazságára nézve, amikor nem vettük komolyan és benyelt bennünket a gonosz. Az Úr ettől óv!