„A derék asszony urának koronája, de mint a csontszú, olyan a szégyentelen Péld 12
1Aki szereti az intelmet, szereti a tudást, aki pedig gyűlöli a feddést, az ostoba marad. 2A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól, de az alattomos embert ő bűnösnek tartja. 3Nem áll szilárdan a bűnösen élő ember, de az igazak gyökere mozdíthatatlan. 4A derék asszony urának koronája, de mint a csontszú, olyan a szégyentelen.5Az igazak gondolatai helyesek, a bűnösök szándékai csalárdak.6A bűnösök szavai vérszomjasak, de a becsületeseket megmenti beszédük. 7Romlás éri a bűnösöket, és odalesznek, de az igazak háza megmarad. 8Értelmének megfelelően dicsérik az embert, a fondorlatos szívűt pedig megvetik. 9Jobb annak, akit lebecsülnek, de szolgája van, mint annak, aki dicsekszik, de alig van kenyere. 10Az igaz törődik még állatjának kívánságával is, a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen. 11Aki műveli földjét, jóllakik kenyérrel, de aki hiábavalóságokat hajszol, az esztelen. 12A bűnös a gonoszsággal szerzett zsákmányra vágyik, az igazak mégis gyökeret vernek. 13A vétkes ajak veszedelmes csapda, de az igaz kikerül a bajból. 14Amit mond az ember, annak a gyümölcséből lakik jól, és amit tesz az ember, azt fizetik neki vissza. 15A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra. 16A bolond bosszúsága azonnal kitudódik, az okos pedig leplezi szégyenét. 17Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot. 18Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít. 19Az igaz ajak mindig állhatatos, a hazug nyelv pedig egy pillanatig sem az. 20Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de akik békés tanácsot adnak, azokéban öröm. 21Nem éri az igazat semmi veszedelem, de a bűnösök élete bajjal lesz tele. 22Utálja az Úr a hazug ajkat, de akik igazan élnek, azokat kedveli. 23Az okos ember nem fitogtatja tudását, az esztelen pedig kérkedik bolondságával. 24A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog. 25Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja. 26Az igaz utat tud mutatni másnak is, a bűnösöket pedig tévelygésbe viszi saját útjuk. 27A lusta a vadászzsákmányt sem süti meg, pedig drága kincse az embernek a szorgalom. 28Az igazság ösvényén élet van, és útja nem a halál felé vezet.
Az egyes szavakat értjük, az egészet alig. Napjainkban családon belül is, házastársak között is az egyéni önmegvalósítás a cél. Ritka, szinte elképzelhetetlen, hogy a házastársak közösen építsenek fel egy életművet. Fel se merül ez a lehetőség. Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb e tekintetben is újra felfedezzük majd, hogy a Bibliának mégis igaza van!
RÉ 130 MRÉ 130 Zsolt 130
„…Őbenne van bátorságunk, szabad utunk…” (Ef 3,1–13) Ef 3,1–13
Bátorság, szabad út, bizodalom; ezeket ajándékozta nekünk az Isten, amikor elküldte Jézus Krisztust. Őnélküle félelem, szabadságnak tűnő halálos fogság, és bizalmatlansággal megtömködött bizonytalanság adatik nekünk. Őbenne, hit által azonban felragyog előttünk a megoldás, mint amikor a titkos zár kódja egyszerre csak feltárul. Krisztusban megnyílt a kapu a valóságos megoldások felé. Légy bátor, szabad az út hazafelé, töltse el szívedet a bizonyosság. Egyik hívő testvérünknek büféje volt egy balatoni strandon. Valamelyik haragosa bosszúból kódzáras lakatot tett büféje kapujára. Aznap reggel ez a lakat várta. Saját büféjét nem tudta kinyitni. Amint meglátta, azonnal tudta miről van szó. Gondterhesen lehajolt a titkos kódzárhoz, és ahogy elkezdett a számokkal babrálni, lehullott a lakat, és kinyílt a kapu. „Véletlenül" babrálva pont a kódszám titkát fejtette meg. Ez a „véletlen", valójában a kegyelem, mert ami embereknél lehetetlen, az Istennél lehetséges. Krisztusban Isten kijelentette az üdvösség titkát, kinyílt a kapu! Bátorság, szabad út, bizodalom!