„Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt…” Péld 16
1Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv. 2Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr megvizsgálja a lelkeket. 3Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid. 4Mindent rendeltetésének megfelelően készített az Úr, még a bűnöst is: a veszedelem napjára. 5Utál az Úr minden fölfuvalkodott szívűt, kezet rá, hogy nem marad büntetlen! 6Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az Úrnak félelme távol tart a rossztól. 7Akinek életútját kedveli az Úr, azt még ellenségeivel is összebékíti. 8Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem. 9Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását. 10Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania. 11Az Úré az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok. 12Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt. 13A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél. 14A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt. 15A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg.16Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt!17A becsületesemberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz. 18Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.19Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt.20Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az Úrban. 21A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást.22Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság. 23A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást. 24Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.25Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet. 26A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá.27A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz. 28Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is. 29Az erőszakos ember rászedi embertársát, és nem a jó úton vezeti.30Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre.31Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található. 32Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.33Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az Úrtól való a döntés.
Nincs igazán jó bűnbánati és bűnbocsánati kultúránk. „Megbocsátok, de nem felejtek!" – mondjuk. Vagy: „ezt már igazán nem lehet megbocsátani: hová jutna a világ, ha minden ellenem elkövetett gonoszságot csak úgy megbocsátanék?" Emlékezzünk az Úri imádság kérésére: „...bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is..." Ne feledjük, hogy szeretettel és hűséggel lehet jóvátenni a bűnt! Isten is így tesz velünk.
RÉ 265 MRÉ 397
„Ti azonban nem így tanultátok a Krisztust…” (Ef 4,17–24) Ef 4,17–24
Mi jellemző ránk Isten nélkül? - Hiábavaló, mindent a maga szemszögéből értékelő gondolkodás (17). - Tévelygés, sötét bozótosban (18). - Elidegenedés és kemény szív, vagyis olyan állapot, amikor az embert már semmi sem hatja meg (18). - Erkölcsi érzékükben eltompult tisztátalanság (19) - Nyereségvágy, ide értve azt is, hogy olyan világban élünk, hogy az ember már a puszta megélhetésért is trükkök sorára kényszerül. Mennyi elkorcsosult élet. Isten nem ilyen életre teremtett bennünket, ezért nem hagy ebben az állapotban, belenyúl az életünkbe! Olyan ez, mint amikor egy koszos, büdös, gyűrött hajléktalant levetkőztetnek, megmosdatnak és új ruhába öltöztetnek. Többé tehát nem élhetünk úgy, ahogy eddig! (17) Nagy ítéletünk, hogy mégis úgy élünk, mint eddig! Vetkőzzük végre le a régi embert, és öltözzük fel az újat (22-24).