előző nap következő nap

„Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát – így szól az én Uram, az Úr –, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen” Ez 18,21–32

21De ha a bűnös megtér, és nem követi el többé vétkeit, hanem megtartja minden rendelkezésemet, törvény és igazság szerint él: akkor élni fog, nem hal meg. 22Azok a vétkek, amelyeket elkövetett, nem maradnak emlékezetben. Azokért az igaz tettekért, amelyeket véghezvitt, élni fog! 23Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát – így szól az én Uram, az Úr –, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen. 24Ha pedig az igaz eltér az igazságtól, és álnokul él, elköveti azokat az utálatos dolgokat, amelyeket a bűnös ember szokott, az ilyen éljen-e? Igaz tettei, amelyeket azelőtt véghezvitt, nem maradnak emlékezetben. Hűtlenségéért, amelyre vetemedett, és vétkéért, amelyet elkövetett, meg fog halni!
25Ti azt mondjátok: Nem következetes az Úr. Figyeljetek ide, Izráel háza! Én nem vagyok következetes? Inkább ti nem vagytok következetesek! 26Ha az igaz eltér az igazságtól, álnokul él, és meghal: azért hal meg, mert álnokul élt. 27Ha pedig a bűnös megtér, és nem követi el többé bűnét, hanem törvény és igazság szerint él, akkor megmenti az életét. 28Ha belátásra jut, és megtér, és nem követi el vétkeit, élni fog, nem hal meg. 29De Izráel háza azt mondja: Nem következetes az Úr. Én nem vagyok következetes, Izráel háza? Inkább ti nem vagytok következetesek! 30Ezért mindenkit a maga tettei szerint ítélek meg, Izráel háza! – így szól az én Uram, az Úr. Térjetek meg, hagyjátok el vétkeiteket, akkor nem fogtok elbukni bűneitek miatt. 31Hagyjatok fel vétkeitekkel, amelyeket elkövettetek, és újuljatok meg szívetekben és lelketekben! Miért halnátok meg, Izráel háza? 32Hiszen nem kívánom a halandó halálát – így szól az én Uram, az Úr –, térjetek hát meg és éljetek!
Mit ér az „őszinte vallomás", ha nem folytatódik az Isten jelenlététől megszentelődő életben? A megtérő ember nemcsak elfogadja Isten kegyelmét és bűnei bocsánatát, hanem az Istentől kapott erővel el is fordul korábbi bűnös életvitelétől. Be ne csapjuk magunkat! A következmények nélküli „megtérés" nem volt megtérés.

RÉ 270 MRÉ 400

„Mert várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van……” (Zsid 11,8–16) Zsid 11,8–16

1.MAGYARÁZAT: Ábrahám a hit hőse, mert bízott Isten ígéretében (11), és engedelmeskedett Isten szavának (8), amikor elindult az Isten által kijelölt úton, noha nem tudta, hova megy, de szeme előtt az örök, mennyei haza lebegett, amelynek alkotója az Isten (10 és 15). 2. SZEMLÉLTETÉS: A Balaton átúszáson közelinek tűnt a túlpart, de aki nem gyakorlott úszó, annak egy idő után bizonytalan közeg a víz, és csak nem közelít a túlpart. Ekkor már csak a következő száz méterekre kell koncentrálni, minden az „agyban" dől el: úszni tovább, noha nem tudjuk, pontosan mikor, hova érkezünk. Vigyáznak azonban ránk, harminc méterenként csónakok jelzik az irányt, ha ezeket figyelembe vesszük, nem lesz baj, megérkezünk. 3. ALKALMAZÁS: Nem mindig látjuk a közvetlenül előttünk lévő lépést, és annak következményeit, de a végét igen; hitben, de bizonyossággal. Ezért nem bánt, hogy idegenek vagyunk itt, mert van városunk odaát (10), ahol nem szégyell minket az Isten (16). (Komplex építkezési mód)