„Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!” Ez 35
1Így szólt hozzám az Úr igéje: 2Emberfia! Vesd tekintetedet a Széír hegyére, és prófétálj róla! 3Ezt mondd róla: Így szól az én Uram, az Úr: Én most ellened fordulok, Széír hegye, kinyújtom kezem ellened, sivárrá és kietlenné teszlek.4Városaidat romba döntöm, te pedig pusztává leszel, és megtudod, hogy én vagyok az Úr. 5Mivel örökösen ellenségeskedtél, és Izráel fiait fegyver martalékává tetted veszedelmük idején, a végső bűnhődés idején, 6ezért, életemre mondom – így szól az én Uram, az Úr –, hogy vérbe borítlak, üldözni fog a vér! Te nem gyűlölted a vért, ezért üldözni fog a vér! 7Széír hegyét sivárrá és kietlenné teszem, és kiirtok onnan mindenkit, aki ott jár-kel. 8Elborítom hegyeidet megöltekkel, halmaidon, völgyeidben és összes folyómedredben fegyverrel megöltek hullanak el. 9Örökre pusztává teszlek, és városaid lakatlanok lesznek. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. 10Mivel ezt mondod: Az a két nép és az a két ország az enyém lesz, birtokba veszem – pedig ott volt az Úr –, 11azért így szól az én Uram, az Úr: Életemre mondom, hogy ugyanolyan haragos indulattal bánok veled, ahogyan te bántál velük gyűlöletedben. Majd megismersz engem, amikor ítéletet tartok fölötted. 12Akkor megtudod, hogy én, az Úr, meghallottam, mennyi szitkot szórtál Izráel hegyeire, amikor így beszéltél: Elpusztultak, nekünk jutottak martalékul! 13Nagyszájúak voltatok, és sokat szidtatok engem. Én meghallottam! 14Ezt mondja az én Uram, az Úr: Az egész föld örülni fog, ha pusztasággá teszlek, 15ahogyan te örültél, amikor Izráel házának birtoka pusztasággá lett. Így bánok veled. Pusztaság lesz a Széír hegye egész Edómmal együtt. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
Az egyházi év első vasárnapján négyszeresen szól a jellegzetes ezékieli üzenet: „Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!" (9). Ha Isten saját népe felett tart ítéletet, a népeket ez nem jogosítja fel arra, hogy „besegítsenek". Az Úr haraggal válaszol az ellenséges, vért ontó, nagyszájú, Istent szidalmazó, kárörvendő nép magatartására. Ma sincs ez másként. Jaj annak az embernek és nemzetnek, amely az ítélet idején tudja majd meg, hogy bűnös létünknek, történelmünknek van számonkérő Istene!
RÉ 15 MRÉ 15 Zsolt 15
„Ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nekünk az Isten…” (1Jn 5,6–12) 1Jn 5,6–12
Ez a levél az örök életről tesz bizonyságot. Az örök élet nem az ember sokféle képzelgésének, menekülésének terméke, hanem tényleges világ, Isten eredeti gondolata szerint az élet teljessége. Az örök élet Jézus Krisztusban van, aki meghalt érettünk (vér), és aki megtisztít minket is halálos tévesztéseinktől (víz). Ez az ajándék akkor lehet a miénk, ha a Szentlélek megnyit bennünket, és mindezt igaznak fogadjuk el (Lélek). Ezek hárman, a víz, a vér és a Lélek bizonyságot tesznek arról az örök életről, amit Jézus Krisztusban adott nekünk az Isten (6-8). Egyébként pedig, ha nem hisszük a Krisztusban kapott örök életet, mindenünk hazugsággá, szemfényvesztéssé lesz, mert a rothadandóság rabsága alatt áll (1Korinthus 15,52-53), ezért kár és szemét (Filippi 3,8). Arról nem is beszélve, ez a súlyosabb, hogy magát Istent hazudtoljuk meg!