"Azután bevitt engem a templom csarnokába" Ez 40,28–49
28Azután bevitt engem a belső udvarba, a déli kapuhoz, és megmérte a déli kaput: méretei ugyanazok voltak, mint a külsőknek. 29Őrszobáinak, pilléreinek és előcsarnokának ugyanazok voltak a méretei. Ennek is, meg előcsarnokának is voltak ablakai körös-körül. A kapu hosszúsága ötven könyök, szélessége huszonöt könyök volt. 30Körös-körül csarnokok voltak: hosszúságuk huszonöt könyök volt, szélességük pedig öt könyök. 31A kapu előcsarnoka a külső udvar felől volt, pillérein pálmadíszek voltak, és följáratának nyolc lépcsőfoka volt.32Azután elvitt engem a belső udvarban kelet felé, és megmérte a kaput: méretei ugyanazok voltak. 33Őrszobáinak, pilléreinek és előcsarnokának is ugyanazok voltak a méretei. Ennek és az előcsarnokának is voltak ablakai körös-körül. Ötven könyök volt a hosszúsága, huszonöt könyök a szélessége. 34Előcsarnoka a külső udvar felől volt, pillérein pálmadíszek voltak mind az egyik, mind a másik oldalon, és följáratának nyolc lépcsőfoka volt.35Azután elvitt engem az északi kapuhoz, és megmérte: méretei ugyanazok voltak. 36Ennek is voltak őrszobái, pillérei és előcsarnoka, ablakai is voltak körös-körül. Ötven könyök volt a hosszúsága, huszonöt könyök a szélessége. 37Előcsarnoka a külső udvar felől volt, pálmadíszek voltak a pillérein mind az egyik, mind a másik oldalon, és följáratának nyolc lépcsőfoka volt.
38Volt egy kamra is, amelynek az ajtaja a kapu csarnokánál volt. Ott mosták meg az égőáldozatot. 39A kapu csarnokának egyik oldalán is, meg a másik oldalán is volt két asztal. Azokon darabolták föl az égőáldozatot, a vétekáldozatot és a jóvátételi áldozatot. 40A külső oldalon, az északi kapu bejáratához vezető lépcsőnél két asztal volt, a kapu csarnokának másik oldalán is volt két asztal. 41Egyik oldalon is, másik oldalon is négy asztal volt a kapu mellett, összesen nyolc asztal: ezeken darabolták föl az áldozatokat. 42Az égőáldozat számára négy asztal volt faragott kőből: másfél könyök hosszú, másfél könyök széles és egy könyök magas. Ezekre teszik azokat az eszközöket, amelyekkel az égőáldozatot és a véres áldozatot földarabolják. 43A peremük egy tenyérnyi volt, befelé hajlóan odaerősítve körös-körül. Az asztalokra tették az áldozatra hozott húst.
44A belső kapu mellett volt két kamra a belső udvarban, az egyik az északi kapu oldalán dél felé nézett, a másik a déli kapu oldalán észak felé nézett. 45Akkor így szólt hozzám az a férfi: Ez a kamra, amely dél felé néz, azoké a papoké, akik a templomban teljesítenek szolgálatot. 46Az a kamra pedig, amely északra néz, azoké a papoké, akik az oltárnál teljesítenek szolgálatot: ezek Cádók utódai. A léviták közül ezek járulhatnak az Úrhoz a szent szolgálat végzésére. 47Azután megmérte az udvart: hosszúsága száz könyök, szélessége is száz könyök, tehát négyzet alakú volt. A templom előtt volt az oltár. 48Azután bevitt engem a templom csarnokába, és megmérte a csarnok pilléreit: öt könyök volt az egyik oldalon, és öt könyök a másik oldalon. A kapu szélessége pedig három könyök volt az egyik oldalon, és három könyök a másik oldalon. 49A csarnok hosszúsága húsz könyök volt, szélessége tizenegy könyök, és tíz lépcsőfok vezetett föl oda. A pilléreknél oszlopok voltak, egy az egyik oldalon, egy a másik oldalon.
38Volt egy kamra is, amelynek az ajtaja a kapu csarnokánál volt. Ott mosták meg az égőáldozatot. 39A kapu csarnokának egyik oldalán is, meg a másik oldalán is volt két asztal. Azokon darabolták föl az égőáldozatot, a vétekáldozatot és a jóvátételi áldozatot. 40A külső oldalon, az északi kapu bejáratához vezető lépcsőnél két asztal volt, a kapu csarnokának másik oldalán is volt két asztal. 41Egyik oldalon is, másik oldalon is négy asztal volt a kapu mellett, összesen nyolc asztal: ezeken darabolták föl az áldozatokat. 42Az égőáldozat számára négy asztal volt faragott kőből: másfél könyök hosszú, másfél könyök széles és egy könyök magas. Ezekre teszik azokat az eszközöket, amelyekkel az égőáldozatot és a véres áldozatot földarabolják. 43A peremük egy tenyérnyi volt, befelé hajlóan odaerősítve körös-körül. Az asztalokra tették az áldozatra hozott húst.
44A belső kapu mellett volt két kamra a belső udvarban, az egyik az északi kapu oldalán dél felé nézett, a másik a déli kapu oldalán észak felé nézett. 45Akkor így szólt hozzám az a férfi: Ez a kamra, amely dél felé néz, azoké a papoké, akik a templomban teljesítenek szolgálatot. 46Az a kamra pedig, amely északra néz, azoké a papoké, akik az oltárnál teljesítenek szolgálatot: ezek Cádók utódai. A léviták közül ezek járulhatnak az Úrhoz a szent szolgálat végzésére. 47Azután megmérte az udvart: hosszúsága száz könyök, szélessége is száz könyök, tehát négyzet alakú volt. A templom előtt volt az oltár. 48Azután bevitt engem a templom csarnokába, és megmérte a csarnok pilléreit: öt könyök volt az egyik oldalon, és öt könyök a másik oldalon. A kapu szélessége pedig három könyök volt az egyik oldalon, és három könyök a másik oldalon. 49A csarnok hosszúsága húsz könyök volt, szélessége tizenegy könyök, és tíz lépcsőfok vezetett föl oda. A pilléreknél oszlopok voltak, egy az egyik oldalon, egy a másik oldalon.
Ezékiel látomást kap az Úrtól az új jeruzsálemi templomra nézve. Óriási vigasztalást jelent ez a reményvesztett nép számára. Isten nemcsak „úgy általánosságban", hanem a legpontosabb részletességgel tárja fel Ezékiel előtt a majdani épület minden szögletét. Az érdekes olvasmányon és a megdöbbentő élményen kívül azt is üzeni mindez, hogy Isten tervei mindig pontosak. Ő előre tud és lát mindent, és kész fel is fedni nekünk terveit. Nem titokzatosak és homályosak az ígéretei!
RÉ 125 MRÉ 125 Zsolt 125
„…mentsétek meg őket, kiragadva a tűzből.” (Júd 20–25) Júd 20–25
A gyülekezet az Isten által kihívottak közössége, akik az Ige tanítására figyelve épülnek; együtt és egymásért imádkoznak; egymás között a szeretetet gyakorolják; miközben mindig készen várják az Úr visszajövetelét (20-21). Mindezt azonban azért tehetik, hogy áldássá legyenek a még kételkedők számára, mentsék meg őket, mint ahogy a tűzoltók egy égő házból, akár életük kockáztatásával is kimentik a bent rekedteket (22). Az evangélium hirdetése életmentés, embermentés, azokra is tekintve, akik messze eltávolodtak az Úrtól. Az embermentés áldott, de veszélyes szolgálat, nehogy a mentést végző is bent égjen, nehogy ő is „kormos" legyen. De jó olvasni, hogy ebben a szolgálatban az Úr vigyáz ránk, megőriz a botlástól, hogy az Ő dicsősége elé állhassunk (24-25), miközben a mentés eredményessége is csak Őrá tartozik.