"...a föld pedig ragyogott dicsőségétől." Ez 43,1–12
1Azután odavezetett engem a kapuhoz, ahhoz a kapuhoz, amely keletre néz. 2És íme, Izráel Istenének a dicsősége közeledett kelet felől; zúgása olyan volt, mint nagy vizek zúgása, a föld pedig ragyogott dicsőségétől. 3A látvány, amelyet láttam, olyan volt, mint az, amelyet akkor láttam, amikor a város pusztulása bekövetkezett. Olyan volt, mint az a látvány, amelyet a Kebár-folyó mellett láttam. Akkor arcra borultam. 4Az Úr dicsősége pedig bement a templomba a kelet felé néző kapun át. 5Ekkor fölemelt engem a lélek, bevitt a belső udvarba, és íme, az Úr dicsősége betöltötte a templomot. 6Hallottam, hogy a templomból szól hozzám valaki – az a férfi pedig mellettem állt –, 7és ezt mondja nekem: Emberfia! Ez az én trónusomnak a helye és lábaimnak a helye, ahol Izráel fiai között fogok lakni örökre. Nem szennyezi be többé szent nevemet Izráel háza, sem ők, sem királyaik paráznasággal, a királyok holttestével és áldozóhalmokkal, 8meg azzal, hogy küszöbüket az én küszöböm mellé, és ajtófélfáikat az én ajtófélfáim mellé helyezték, úgyhogy csak egy fal volt köztem és köztük. Beszennyezték szent nevemet utálatos tetteikkel, azért elbántam velük haragomban. 9Most azonban felhagynak a paráznasággal, és elviszik előlem a királyok holttestét, én pedig köztük fogok lakni örökre.
10Te, emberfia, mondd el Izráel házának, hogy milyen ez a templom. Ők pedig szégyenkezzenek bűneik miatt, és azután mértékül vehetik ezt a mintát. 11Ha majd szégyenkezni fognak mindazok miatt, amiket elkövettek, akkor ismertesd velük a templom tervezetét és elrendezését, kijáratait és bejáratait, egész tervezetét és előírásait, egész tervezetét és a rá vonatkozó törvényeket; rajzold le a szemük láttára, hogy jegyezzék meg egész tervezetét és előírásait, és azt valósítsák meg. 12Ez a templom törvénye. A hegy tetején körülhatárolt egész terület igen szentséges. Íme, ez a templom törvénye.
10Te, emberfia, mondd el Izráel házának, hogy milyen ez a templom. Ők pedig szégyenkezzenek bűneik miatt, és azután mértékül vehetik ezt a mintát. 11Ha majd szégyenkezni fognak mindazok miatt, amiket elkövettek, akkor ismertesd velük a templom tervezetét és elrendezését, kijáratait és bejáratait, egész tervezetét és előírásait, egész tervezetét és a rá vonatkozó törvényeket; rajzold le a szemük láttára, hogy jegyezzék meg egész tervezetét és előírásait, és azt valósítsák meg. 12Ez a templom törvénye. A hegy tetején körülhatárolt egész terület igen szentséges. Íme, ez a templom törvénye.
Mintha a Jelenések könyvét olvasnánk! A trónterem látomása, az azt betöltő Szent ragyogása, a kijelentés világossága és hatalma János mennyei látomásait idézi fel. Ugyanezt látta meg Ézsaiás is és mindenki, aki már találkozott Isten szentségével. Dicsőségének nagysága elkápráztatja minden kor emberét, aki megérti az ő akaratát, bűnt gyűlölő, megtisztítást munkáló hatalmát. Boruljunk le mindennap Isten felsége előtt!
RÉ 118 MRÉ 118
„…de az a panaszom ellened..." (Jel 2,1–7) Jel 2,1–7
Efezus Kis-Ázsia fővárosa, híd Kelet és Nyugat között. Pál három évig tartózkodott itt, hiszen ez a város volt ázsiai missziójának központja. Az itteni gyülekezetet dicséret illeti, mert állhatatos, terhet visel az Úrért, és nem fáradt meg. (1-3). De ezután megszólal a panasz is. Gépiessé lett minden, működik a rendszer, vannak alkalmak, jönnek az emberek, hirdetnek konferenciákat, számos módon kommunikálják az evangéliumot, de a lényeg hiányzik: az Ige, Krisztus, és a krisztusi szeretet! Tele van konfliktussal ez a gyülekezet. Hol az első szeretet? (4) Még nem estek ki a kegyelemből, de igen féloldalasan áll a „gyertyatartó"; még vissza lehet tolni azt a polcra (5). Jaj nekünk, ha kimozdítja az Úr a gyertyatartót (5), alázuhanunk. Efezus ma romhalmaz, régészeti kincsesbánya, de élet nincs ott. Könyörülj Urunk! Mi az Úr panasza ellenünk? Van-e alázatunk meghallani, bűnbánattal elfogadni a jogos panaszt, és megtisztulni abból.