Csak veletek léptem közösségre a föld minden nemzetsége közül, ezért kérem számon rajtatok minden bűnötöket” Ám 3
1Halljátok meg azt az igét, amelyet az Úr mond rólatok, Izráel fiai, az egész nemzetségről, amelyet kihozott Egyiptomból: 2Csak veletek léptem közösségre a föld minden nemzetsége közül, ezért kérem számon rajtatok minden bűnötöket.3Járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg? 4Ordít-e az oroszlán az erdőben, ha nincsen zsákmánya? Hallatja-e hangját barlangjában az oroszlánkölyök, ha semmit sem fogott? 5Csapdába esik-e a madár a földön, ha nem vetnek tőrt neki? Fölpattan-e a csapda a földről, ha semmit sem fogott? 6Ha megfújják a kürtöt a városban, nem rémül-e meg a nép? Ha valami baj éri a várost, nem az Úr hozza-e azt? 7Az én Uram, az Úr semmit sem tesz addig, míg titkát ki nem jelenti szolgáinak, a prófétáknak. 8Ha oroszlán ordít, ki ne félne? Ha az én Uram, az Úr szól, ki ne prófétálna? 9Hirdessétek Asdód palotáinak tetejéről, és az Egyiptomban levő palotákról, és mondjátok: Gyűljetek össze Samária hegyein, lássátok meg, milyen zűrzavar van ott, és milyen elnyomás van benne! 10Nem tudnak helyesen cselekedni – így szól az Úr –, erőszakkal és zsarolással gyűjtenek kincset palotáikba. 11Ezért így szól az én Uram, az Úr: Ellenség veszi körül az országot, megfosztanak hatalmadtól, kirabolják palotáidat. 12Így szól az Úr: Ahogyan a pásztor az oroszlán szájából két lábszárat, vagy egy fülhegyet ment meg, csak úgy menekülnek meg Izráel fiai, akik most Samáriában az ágy szélén és damaszkuszi pamlagon ülnek. 13Halljátok, és tanúskodjatok Jákób háza ellen! – így szól az én Uram, az Úr, a Seregek Istene: 14Amikor megbüntetem Izráelt bűnei miatt, megbüntetem Bételt is oltárai miatt. Letörnek az oltár szarvai, és a földre hullnak. 15Összedöntöm a téli házat a nyári házzal együtt, elpusztulnak az elefántcsont házak, vége lesz a sokféle háznak – így szól az Úr.
Sokszor megállunk s csodálkozunk, hogy a keresztyén emberek legkisebb bűne, csalása, félrelépése is napvilágra kerül. Miért van ez így? Erre feleletet találunk itt: „Csak veletek léptem közösségre a föld minden nemzetsége közül, ezért kérem számon rajtatok minden bűnötöket" (2). Azt kellett meglátnia és átélnie az ószövetségi népnek, hogy Isten kiválasztása nem jelent kivételezést, hanem még szentebb és felelősebb életet kell élnünk mindennap.
RÉ 499 MRÉ 280
„…az Isten királyi széke előtt…” (Jel 7) Jel 7
Jogos a harag napja, mert sok a „tévesztés" ezen a világon. Ki maradhat meg? Csak az, akit az Úr elkülönített a bárkában, akinek az Úr megnyitotta a „bárka" ajtaját; más oldalról megfogalmazva, aki komolyan vehette az Úr szavát és engedve a hívásnak, bement a bárkába. MIT TUDUNK MEG A VÁLASZTOTTAKRÓL? Látszik rajtuk az élő Isten „pecsétje" (2), a víz és Lélek keresztsége. Igen, az ilyeneken legnyomorultabb állapotukban is felragyog a Krisztus. Azt is megtudjuk róluk, hogy megszámlálhatatlanul sokan vannak (9). Nagy nyomorúságból jöttek, de megérkeztek, többé nem éheznek és szomjaznak, sem testileg, sem lelkileg (16), Isten pedig letörölt a szemükről minden könnyet (17). Az üdvösség megérkezés végre az Isten királyi széke elé. Olyan ez, mint amikor az ember egy hosszú útról hazaérkezik, fáradtan, koszosan, de otthon valaki meleg fürdővel és terített asztallal várja, majd belezuhanhat az ágyba, elengedheti magát, fáradt izmait, ízületeit. Jó lesz megérkezni, jó lesz így leborulni (15).