„…az Úr által, és az ő nevében bízva…” Zak 10
1Kérjetek esőt az Úrtól a tavaszi eső idején! Az Úr alkot viharfelhőket, ő ad záporesőt és mezei növényeket mindenkinek. 2De a házibálványok hazug kijelentést adnak, a varázslók megcsalnak látomásaikkal, haszontalan álmokat beszélnek el, és amivel vigasztalnak, mit sem ér. Ezért széledt el népem, mint egy nyáj, nyomorúságra jutott, mert nem volt pásztora. 3Fellángolt haragom a pásztorok ellen, megbüntetem a nyáj élén járókat. Gondja lesz a Seregek Urának nyájára, Júda házára, fölékesíti őket, mint a harci paripát. 4Közülük való a sarokkő, közülük a sátorcövek, közülük való a harci íj, közülük kerül ki minden elöljáró is. 5Olyanok lesznek, mint a hősök, az utca sarába tapossák az ellenséget a harcban. Harcolnak, mert velük van az Úr, még a lovasokat is megszégyenítik. 6Hatalmassá teszem Júda házát, és József házát megsegítem. Hazahozom őket, irgalmas leszek hozzájuk, és olyanok lesznek, mintha nem is vetettem volna el őket. Mert én, az Úr vagyok az Istenük, és meghallgatom őket. 7Olyan lesz Efraim, mint a hős, szíve vidám lesz, mint aki bort ivott. Látják ezt fiai, és örülnek, vigad szívük az Úrban. 8Idehívom, összegyűjtöm őket, mert megváltottam őket, és annyian lesznek, mint régen. 9Bár szétszórtam őket a népek közé, ők a távolban is gondolnak rám, életben maradnak, és visszatérnek fiaikkal együtt. 10Hazahozom őket Egyiptomból, az Asszíriában levőket is összegyűjtöm, elviszem őket Gileád és Libánon földjére is, de még ez sem lesz nekik elég. 11Aggódva kelnek át a tengeren, de az Úr megveri a tenger hullámait, egészen kiszárad a Nílus mély vize. Letűnik Asszíria gőgös uralma, vége lesz Egyiptom hatalmának. 12Hatalmassá lesznek az Úr által, és az ő nevében bízva élnek – így szól az Úr.
Az előző részekben megígért reménykeltő jövőnek ára van: csak „…az Úr által, és az ő nevében bízva…” valósulhat meg. Ő hazahív és hazavezet. Nélküle, más alapon állva, más utakon járva nem lesz vége a szétszóratásnak. Jó, ha ezt emlékezetébe vési Izráel, és ne felejtsük el mi magunk sem. A holnap, a holnapután, a közeli és távoli jövő tervezésének ez legyen az iránya, alaphangja, vezérlő elve: az Úr által, és az ő nevében bízva.
RÉ 26 MRÉ 26 Zsolt 26
„…igazak és igazságosak az Ő ítéletei…” (Jel 19) Jel 19
Újból megnéztem az „Árvácska" című filmet. Megrendített. Móricz Zsigmond írásai megdöbbentően festik le a nyers valóságot. Aki végre érteni akarja, hogy miről beszél a Szentírás, amikor bűnről beszél, olvasson Móricz Zsigmondot. Isten igaz voltának világosságába állít bennünket az író, és nincs többé erőnk vitatkozni, mert miközben Móricz nevén nevezi a „dolgokat", szinte Isten Lelke munkál a sorok között, számadásra hív, és „elítéli bennünk a nagy paráznát", mindent, amit elrontunk és megrontunk (2). Leborulva meg kell rendülnünk nyomorúságunkon, egyben elismerve, hogy az Úré az üdvösség, a dicsőség és a hatalom (1). Aki leborul, azt felemeli az Úr (4). Nem Istennek van szüksége arra, hogy imádjuk Őt (16), hanem nekünk, hogy végre az Úr színe elé kerüljünk, és megtisztulva örüljünk! (7), mert a fenevadak és hamis próféták rettenetes véget látnak (9).