„Megbocsáttattak a te bűneid…” Lk 5,17–26
17Amikor az egyik napon tanított, és ott ültek a farizeusok és törvénytudók, akik Galilea és Júdea különböző falvaiból, továbbá Jeruzsálemből jöttek, az Úr ereje gyógyításra indította őt. 18És íme, férfiak ágyon hoztak egy béna embert, és igyekeztek bevinni és letenni eléje. 19Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastól Jézus elé a középre. 20Ő pedig látva hitüket, így szólt: „Ember, megbocsáttattak a te bűneid." 21Erre az írástudók és a farizeusok elkezdtek tanakodni: „Kicsoda ez, aki így káromolja az Istent? Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?" 22Jézus átlátta gondolataikat, és így válaszolt nekik: „Miről tanakodtok szívetekben? 23Mi könnyebb: ezt mondani: Megbocsáttattak a te bűneid – vagy pedig ezt mondani: Kelj fel és járj? 24Azért pedig, hogy megtudjátok: van hatalma az Emberfiának bűnöket megbocsátani a földön: Neked mondom, – így szólt a bénához –, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!" 25Ez pedig szemük láttára azonnal felkelt; fogta ágyát, amelyen feküdt, és Istent dicsőítve hazament. 26Ámulat fogta el mindnyájukat, és dicsőítették az Istent, megteltek félelemmel, és ezt mondták: „Hihetetlen dolgokat láttunk ma!"
A bűneivel mindenkinek magának kell megküzdenie, mások nem tudják hordozni. A négy barát találékony szeretete vitte ezt a bűnei miatt megnémult és megbénult embert a megbontott tetőn át Jézus elé. Így vihetjük szeretteink, keresztyén testvéreink botlásait mi is Jézus elé. Jézus érti, hogy a megrekedt életeknek elsősorban az Istennel megújult szövetségre, a bűnbocsánatra van szükségük. Ennek gyógyító ereje van.
RÉ 467 MRÉ 413
„Amnón annyira gyötrődött Támárért…, hogy belebetegedett…” (2Sám 13,1–19) 2Sám 13,1–19
A bűn jelenlétében minden összeomlik, felborult az isteni rend, fék nélkül rohanunk a lejtőn. – A szenvedélyek nem ismernek határt, mindent lehet és minden megtörténhet, még az is, hogy valaki a húgába szeret bele, valaki más pedig a saját nemét kedveli. – A szenvedélyt pedig ki kell elégíteni, egyébként belebetegszünk (2). A mélylélektan is ezt tanítja. – A kielégülésért mindent megtesznek, az agyafúrt cseltől (3) a színlelésig (5), és az erőszakig (14) minden előfordul itt – Alig valakit érdekel itt az Isten rendje, amely értünk van (12). – Lám, aztán a kielégülés után meggyűlöljük azt, akiért epedtünk (15). – Kiderül, hogy az Úrnak van igaza, ami élvezetesnek tűnik, nem az, és mennyi nyomorúság, hazugság, gyalázat és halál jár a nyomában (17-19).