„Ne ítéljetek, és nem ítéltettek” Lk 6,37–49
37"Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. Ne kárhoztassatok, és nem lesz kárhoztatásotok. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsáttatik. 38Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek." 39Példázatot is mondott nekik: „A vak vezetheti-e a világtalant? Nem esnek-e mind a ketten verembe? 40A tanítvány nem feljebb való mesterénél; aki pedig teljesen felkészült, az lesz olyan, mint a mestere.41Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a saját szemedben pedig nem veszed észre a gerendát? 42Hogyan mondhatod atyádfiának: Atyámfia, hadd vegyem ki szemedből a szálkát! – mikor a saját szemedben nem látod a gerendát? Képmutató, előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd a szálkát atyádfia szeméből.
43"Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és viszont nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. 44Mert minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. 45A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.46Miért mondjátok nekem: Uram, Uram, ha nem teszitek, amit mondok?"
47"Aki hozzám jön, hallja beszédeimet, és azok szerint cselekszik: megmutatom nektek, kihez hasonló. 48Hasonló ahhoz a házépítő emberhez, aki leásott, mélyre hatolt, és a kősziklára alapozott: amikor árvíz jött, beleütközött az áradat abba a házba, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve. 49Aki pedig hallotta beszédeimet, de nem azok szerint cselekedett, az hasonló ahhoz az emberhez, aki alap nélkül a földre építette a házát: beleütközött az áradat, és azonnal összeomlott az a ház, és teljesen elpusztult."
43"Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és viszont nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. 44Mert minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. 45A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.46Miért mondjátok nekem: Uram, Uram, ha nem teszitek, amit mondok?"
47"Aki hozzám jön, hallja beszédeimet, és azok szerint cselekszik: megmutatom nektek, kihez hasonló. 48Hasonló ahhoz a házépítő emberhez, aki leásott, mélyre hatolt, és a kősziklára alapozott: amikor árvíz jött, beleütközött az áradat abba a házba, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve. 49Aki pedig hallotta beszédeimet, de nem azok szerint cselekedett, az hasonló ahhoz az emberhez, aki alap nélkül a földre építette a házát: beleütközött az áradat, és azonnal összeomlott az a ház, és teljesen elpusztult."
Aki ítél, képmutató és hazug pózban tetszeleg. Minden megnyilatkozása elterelő manőver. Önmagáról a másikra akarja irányítani a figyelmet. Azért beszél másról, mert „a saját háza ég". Az az ember, aki ítél, szerepet téveszt, mert egyedül Istennek van joga ítélkezni. „Ne ítéljetek!" Jézus a szeretet aprópénzre váltásáról beszél itt. A szeretet nem ítél, hanem mindent elfedez. Isten így szeret bennünket, bűnös embereket.
RÉ 398 MRÉ 389
„Absolonhoz hajolt az Izráeliek szíve…” (2Sám 15,13–37) 2Sám 15,13–37
Hová hajol a szívünk? Az Izráeliek jó részének a szíve ahhoz hajolt, aki hangzatosabbat ígért nekik (13). A tömeg lélektana igen tanulságos, ép ésszel azt mondaná az ember, hogy nem hathat ennyi üres hitetés; pedig hat és működik. Végezd el Uram, hogy mindig csak Hozzád hajoljon a szívünk! A királynak dönteni kell (15), és ilyen szorult helyzetben dönteni nagy felelősség, mert sokak élete, jövője függ egy ilyen döntéstől. Dávid menekül, és az Úr kegyelmére bízza magát és a vele lévőket (26). Ez a bizalom azonban nem jelent „tétova malmozást", hanem konkrét intézkedéseket a helyzet megváltoztatására nézve (33-37); az eredményt, az áldást azonban csakis az Úrtól várta a király. Kérdéses azonban, hogy megengedhető-e Isten embere számára beépített emberek alkalmazása? (27-28) Van egy határ, amin túl a hívő ember nem merészkedhet, bármilyen nemes ügyről is van szó!