„Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét mártsa vízbe, és hűsítse meg a nyelvemet, mert igen gyötrődöm e lángban” Lk 16,19–31
19"Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett. 20Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a gazdag előtt, fekélyekkel tele, 21és azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal; de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit. 22Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és felvitték az angyalok Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag is, és eltemették. 23Amint ez a pokolban kínok között gyötrődve felemelte a tekintetét, látta távolról Ábrahámot és kebelén Lázárt. 24Ekkor felkiáltott: Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét mártsa vízbe, és hűsítse meg a nyelvemet, mert igen gyötrődöm e lángban. 25De Ábrahám így válaszolt: Fiam, jusson eszedbe, hogy te megkaptad javaidat életedben, éppen úgy, mint Lázár a rosszat. Ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. 26Ezen felül még közöttünk és közöttetek nagy szakadék is tátong, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnan ide át ne jöhessen senki.
27Ő pedig így szólt: Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához; 28mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre, nehogy ők is ide kerüljenek, a gyötrelem helyére. 29Ábrahám így válaszolt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra! 30De az erre ezt mondta: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek. 31Ábrahám ezt felelte: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül."
27Ő pedig így szólt: Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához; 28mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre, nehogy ők is ide kerüljenek, a gyötrelem helyére. 29Ábrahám így válaszolt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra! 30De az erre ezt mondta: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek. 31Ábrahám ezt felelte: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül."
Jézus nem fenyegetni akar a pokollal, hanem szeretettel óvni akar tőle. Ezért beszél a „gazdagról", aki a pokolban megtér: imádkozik, jóvá akarja tenni bűneit, és aggódik a még élő rokonságáért. De mindezzel elkésett. Jézus szava máig hangzó figyelmeztetés: el ne késs! Krisztus helyettünk a pokol minden gyötrelmét elszenvedte, hogy nekünk örök életünk legyen.
RÉ 421 MRÉ 322
„Tedd könnyebbé az igát…” (1Kir 12,1–19) 1Kir 12,1–19
Sok teher alatt nyögött a nép! Salamon gazdagságának nagy ára volt. Utóda, Roboám ezzel szembesül. Az új királytól a terhek csökkentését várják. Roboám tanácsot kér a vénektől és saját korosztályától. A vének bölcs javaslata jóságos szavakra és kedvezésre bíztatja az új királyt. A fiatalok tanácsa azonban olyan, mintha ma hallanánk: csak keményen, sőt, még keményebben, akkor fognak tisztelni. Pál dilemmája áll előttünk: „Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?" (1Korinthus 4,21) Tudjuk, hogy a háttérben nem csupán egy szociális forradalom áll. Az ország kettészakadásának kezdete ez, melyet Salamon hűtlensége hozott az országra. Vigyázzunk, a mi hűtlenségünk miatt is igen sokan szenvedhetnek! Ezeken túl pedig igei parancs, hogy Istentől való küldetésünk nem lehet más, mint könnyebbé tenni a másik életét. Tegyük könnyebbé az igát! (9) Az iga kell, de nem mindegy, hogy ez az iga terhes, vagy gyönyörűséges és könnyű (Máté 11,30).