„...lesznek ketten egy testté” 1Kor 6,9–20
9Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, 10sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát. 11Pedig ilyenek voltak közületek némelyek: de megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által.
12Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává. 13Az eledel a gyomorért van, a gyomor meg az eledelért, de Isten ezt is, amazt is meg fogja semmisíteni. A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért. 14Isten ugyanis feltámasztotta az Urat, és hatalmával minket is fel fog támasztani. 15Vagy nem tudjátok, hogy a ti testetek a Krisztus tagja? Most tehát azok, akik a Krisztus tagjai, parázna nő tagjaivá legyenek? Szó sem lehet róla! 16Vagy nem tudjátok, hogy aki parázna nővel egyesül, egy testté lesz vele? Mert – amint az Írás mondja – „lesznek ketten egy testté." 17Aki pedig az Úrral egyesül, egy Lélek ővele. 18Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik. 19Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? 20Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben.
12Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává. 13Az eledel a gyomorért van, a gyomor meg az eledelért, de Isten ezt is, amazt is meg fogja semmisíteni. A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért. 14Isten ugyanis feltámasztotta az Urat, és hatalmával minket is fel fog támasztani. 15Vagy nem tudjátok, hogy a ti testetek a Krisztus tagja? Most tehát azok, akik a Krisztus tagjai, parázna nő tagjaivá legyenek? Szó sem lehet róla! 16Vagy nem tudjátok, hogy aki parázna nővel egyesül, egy testté lesz vele? Mert – amint az Írás mondja – „lesznek ketten egy testté." 17Aki pedig az Úrral egyesül, egy Lélek ővele. 18Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik. 19Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? 20Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben.
Világszerte hatalmas, gazdag hagyománnyal rendelkező egyházak mennek tönkre a szexualitás és a homoszexualitás megítélése feletti vitában. Valószínűleg előbb-utóbb református egyházunkra is ez a sors vár, hacsak szilárdan meg nem állunk a Szentírás talaján. De nem az „ezek a mai fiatalok" típusú károgó ítélkezésre van szükség, hanem arra, hogy hitelesen felmutassuk, a Biblia szerint minden, amit e testben teszünk, a lelkünkig hatol.
RÉ 1 MRÉ 1
„… be is fejezték az építkezést…” (Ezsd 6,13–22) Ezsd 6,13–22
Az egész élet elvárások sorozata, egy ideig próbáljuk teljesíteni azokat, megfelelni... Elvárások kellenek, ezek nélkül szétesik az élet, de csak ennyi lenne: megfelelni embereknek, és még Istennek is? Mit vár el Isten? Meg kell épülni a templomnak. Ott be kell mutatni az áldozatokat, meg kell tartani az előírt ünnepeket, előtte a tisztulási szertartásokat, mindent, ahogy meg van írva a Mózes könyvében (18). Meg kell felelni az Istennek, jóvátételt kell bemutatni a vétkekért. El kell különülni az ország pogány népeinek tisztátalanságaitól (21). Mindez meg is történt, felépült a templom, megindult a kultusz, megvalósult az elkülönülés; egy boldog nép örvendezett az Isten színe előtt, megtalálta Urát, önmagát, feladatát, és élvezte Urának áldását a törvény rendjében. Felemelő ez az Ige. Ilyen Istennek népe, a kihívottak közössége, örömmel benne él az Isten rendjében, Őt dicsőíti és magasztalja. Valami - Valaki mégis nagyon hiányzik innen, a Krisztus; aki mindezt értelemmel, Lélekkel, Isten valóságos jelenlétével és emberséggel tölti meg. Nem kell „kielégíteni" az Istent, Krisztus megfelelt az Istennek értünk, Őérte tiszták vagyunk, Őbenne biztonságban lehetünk, ezért az Ő védelmében nyithatunk a másik felé...