„Ami a szentek javára folyó gyűjtést illeti, ti is úgy cselekedjetek, ahogyan azt Galácia gyülekezeteinek rendeltem” 1Kor 16,1–9
1Ami a szentek javára folyó gyűjtést illeti, ti is úgy cselekedjetek, ahogyan azt Galácia gyülekezeteinek rendeltem. 2A hét első napján mindegyikőtök tegye félre és gyűjtse össze azt, ami telik tőle, nehogy akkor történjék a gyűjtés, amikor odamegyek. 3Amikor pedig megérkezem, azokat, akiket ti alkalmasnak találtok, elküldöm ajánlólevéllel, hogy adományotokat elvigyék Jeruzsálembe. 4Ha pedig érdemes lesz, hogy én is elmenjek, velem együtt fognak jönni.
5Hozzátok pedig akkor megyek, ha végigmentem Macedónián. Mert Macedónián átutazom, 6de nálatok talán ott is maradok, vagy át is telelek, hogy ti indítsatok útnak, ahova majd megyek. 7Mert nemcsak átutazóban akarlak meglátogatni titeket, hanem remélem, hogy egy ideig ott is maradok nálatok, ha az Úr megengedi. 8Efezusban pünkösdig maradok, 9mert nagy és sokat ígérő kapu nyílt ott előttem, de az ellenfél is sok.
5Hozzátok pedig akkor megyek, ha végigmentem Macedónián. Mert Macedónián átutazom, 6de nálatok talán ott is maradok, vagy át is telelek, hogy ti indítsatok útnak, ahova majd megyek. 7Mert nemcsak átutazóban akarlak meglátogatni titeket, hanem remélem, hogy egy ideig ott is maradok nálatok, ha az Úr megengedi. 8Efezusban pünkösdig maradok, 9mert nagy és sokat ígérő kapu nyílt ott előttem, de az ellenfél is sok.
Ők ugyanis a nélkülöző jeruzsálemi testvérek részére adományokat kezdtek gyűjteni és küldeni. Ez az egészséges Krisztus-test reakciója, ha mások bajáról hall. Nem azt kérdezték, hogy mit kaphatnak a többitől, hanem azon gondolkoztak, hogy mit adhatnak. Érdekel-e egyáltalán bennünket más keresztyén gyülekezetekszüksége, és készek vagyunk-e adni?
RÉ 233 MRÉ 395
„… kizártak Izráelből minden keverék népet…” (Neh 13,1–22) Neh 13,1–22
Hol van az önmeghatározás és a kirekesztés határa? Hivatkozhatunk-e ezekben a kérdésekben az Istenre? Nehémiás intézkedései tisztáztak dolgokat, meghatároztak irányokat, rendet teremtettek. A nehémiási határozatok alapvető értékeket rögzítettek: olyanokat, mint az Isten tiszteletének fontossága (10-14), valamint a munka és pihenés egysége (15-22). - Ezek az intézkedések kemények, de akkor a széteséstől mentették meg a népet, és megerősítették az Úr ügyét. - Ugyanakkor ezek az intézkedések félelmetesek, mert ott van bennük az a veszély, hogy embertelenné, és a saját ügyünket képviselve, kegyetlenül önzővé torzítanak, anélkül, hogy ezt észrevennénk. Az Istenre hivatkozunk: tisztítunk, rendet rakunk, és gaznak nézzük a búzát is (Máté 13,28-29). Eleve, csak Istennek kijáró merészség, valakiről kimondani, hogy ő „gaz". Egyébként pedig ki a tiszta, és ki nem „keverék"? - A dilemma megoldása Jézus Krisztusban áll előttünk, aki világosan felismerte és megfogalmazta Isten akaratát, de szelíd szeretettel hajolt le minden emberhez; senkit nem rekesztett ki, ám kétségtelenül voltak olyanok, akik az Isten akaratának meghirdetése során eleve kívül maradtak; hogy véglegesen-e, azt csak az Úr tudhatja.