előző nap következő nap

„De megkérdezhetné valaki: hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg?” 1Kor 15,35–58

35De megkérdezhetné valaki: hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg? 36Esztelen! Amit vetsz, nem kel életre, míg előbb el nem rothad, 37és amit elvetsz, azzal nem a leendő testet veted el, hanem csak a magot, talán búzáét vagy valami másét. 38De Isten olyan testet ad annak, amilyet elhatározott, mégpedig minden egyes magnak a neki megfelelő testet. 39Nem minden test egyforma, hanem más az embereké, más az állatoké, más a madaraké, és más a halaké. 40Vannak mennyei testek, és vannak földi testek, de más a mennyeiek fényessége, és más a földieké. 41Más a nap fényessége, más a hold fényessége, és más a csillagok fényessége: mert egyik csillag fényességben különbözik a másik csillagtól. 42Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; 43elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben. 44Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Ha van érzéki test, van lelki test is. 45Így is van megírva: „Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké." 46De nem a lelki az első, hanem a földi, azután a lelki. 47Az első ember földből, porból való, a második ember mennyből való. 48Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is. 49És amint viseltük a földinek a képét, úgy fogjuk viselni a mennyeinek a képét is. 50Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. 51Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni. 52Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. 53Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba.
54Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: „Teljes a diadal a halál fölött! 55Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?" 56A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. 57De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!
58Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.

Húsvéthétfő

Akik öregen haltak meg, vagy baleset miatt összetört testben, vagy éppen kisgyermekként, ugyanolyan testi állapotban fognak feltámadni is? Amíg a Biblia a „hogyanra" vonatkozólag az Atya Krisztust feltámasztó erejére utal, addig a „milyen testben" kérdésére válaszolva egy természeti csodára mutat rá. Ahogy az elvetett búzamagból, mely a földben szétrothad, tavasszal egy csodálatosan szép zöld növény kel ki, úgy a mi elporladt testünkből is egy hibátlan, dicsőséges, mennyei test támad fel a sírból.

RÉ 347 MRÉ 233 Ézs 25,6–9

„Ezek vigyáztak az istentisztelet rendjére" (Neh 12,27–47 ) Neh 12,27–47

Az istentisztelet ünnep, örvendezéssel, énekléssel, zeneszerszámokkal (27). Ez az öröm nem mulatság, hanem a mennyei örömből való részesedés, így erőgyűjtés a hétköznapokra. Az Isten előtti öröm minden „salaktól" megtisztít bennünket (30). Az istentisztelet hálaadás (31-43): felépültek Jeruzsálem romos várfalai, eltűntek a repedések. A megépült várfalon látványos menettel adtak hálát az Úrnak. Krisztus feltámadása óta minden istentisztelet húsvéti istentisztelet: öröm és hálaadás, mert Isten felépítette életünk halálosan romos házát. Ezért az istentisztelet nélkülözhetetlen, mert az időközben keletkező repedéseket itt tölti ki megváltó szeretetének habarcsával az Úr. Ezért Isten népének legfontosabb feladata volt, hogy az istentisztelet rendjét biztosítsák (45-47). Ez volt a kiindulás: az istentisztelet, az Ige, a mennyei tartalom; minden egyéb csak ezután következhetett.