„…mert Isten megáldotta őt” 1Krón 26
1A kapuőrök beosztása: a kórahiak közül Meselemjáhú, Kóré fia, aki Ászáf fiai közül való volt. 2Meselemjáhú fiai közül Zekarjáhú volt az elsőszülött, Jediaél a második, Zebadjáhú a harmadik, Jatniél a negyedik, 3Élám az ötödik, Jehóhánán a hatodik, Eljehóénaj a hetedik. 4Óbéd-Edóm fiai közül Semajá volt az elsőszülött, Jehózábád a második, Jóáh a harmadik, Szákár a negyedik, Netanél az ötödik, 5Ammiél a hatodik, Jisszákár a hetedik, Peulletaj a nyolcadik; mert Isten megáldotta őt.
6Fiának, Semajának is születtek fiai, akik családjukban parancsnokok voltak, mert vitéz férfiak voltak. 7Semajá fiai voltak: Otni, Refáél, Óbéd és Elzábád, akinek a testvérei, Elíhú és Szemakjáhú is bátor harcosok voltak. 8Ezek mindnyájan Óbéd-Edóm fiai. Ők maguk is, fiaik és testvéreik is bátor emberek voltak, alkalmasak a szolgálatra. Hatvanketten származtak Óbéd-Edómtól. 9Meselemjáhú fiai és testvérei is bátor harcosok voltak mind a tizennyolcan.
10A Merári fiai közül való Hószának is voltak fiai. Simri volt az első, bár nem ő volt az elsőszülött, apja őt tette meg elsőnek. 11Hilkijjáhú volt a második, Tebaljáhú a harmadik, Zekarjáhú a negyedik. Hószá fiai és testvérei összesen tizenhárman voltak.
12Ezeket a kapuőröket osztották be atyjuk fiaival együtt őrségre a férfiak száma szerint, hogy az ÚR háza szolgálatára álljanak.
13Sorsolás útján jelölték ki a családokat, a kicsinyeket és a nagyokat egyaránt mindegyik kapuhoz.
14A keleti kaput Selemjáhúra sorsolták ki. Fiának, Zekarjáhúnak, aki bölcs tanácsadó volt, szintén sorsot vetettek, neki jutott sorsolással az északi kapu.
15Óbéd-Edómnak jutott a déli kapu, fiainak pedig a raktár. 16Suppimnak és Hószának jutott a nyugati kapu, a Salleket-kapuval együtt a fölfelé vezető úton, egyik őrhely a másik mellett. 17Keleten hat lévita volt, északon naponként négy, délen is naponként négy, a raktárnál pedig kettő-kettő. 18Nyugaton, a csarnoknál négy volt az út mellett, kettő a csarnok mellett. 19Ez volt a Kórah fiai és Merári fiai közül való kapuőrök beosztása.
20A léviták közül Ahijjá volt az Isten háza kincstárának és a szent ajándékok kincstárának a felügyelője. 21Ladán fiai, a gérsóni Ladán fiai, a gérsóni Ladán családfői voltak: Jehiéli, 22meg Jehiéli fiai, Zétám és testvére, Jóél, az ÚR háza kincstárának a felügyelői. 23Az amrámiak, a jicháriak, a hebróniak és az uzzíéliek közül 24Sebuél, Gérsómnak, Mózes fiának a leszármazottja volt a kincsek felügyelőinek az elöljárója. 25Az ő rokonai voltak Eliezer ágán: fia, Rehabjáhú, ennek a fia Jesajáhú, ennek a fia Jórám, ennek a fia Zikri és ennek a fia Selómit. 26Ez a Selómit volt testvéreivel együtt a felügyelője mindazoknak a szent kincseknek, amelyeket Dávid király, a családfők, az ezredesek, a századosok és a hadsereg parancsnokai odaszenteltek. 27A hadizsákmányt szentelték oda az ÚR házának a fenntartására. 28Mindaz, amit odaszentelt Sámuel, a látnok, Saul, Kís fia, Abnér, Nér fia és Jóáb, Cerújá fia, minden, amit csak odaszenteltek, Selómitra és testvéreire volt bízva.
29A jicháriak közül Kenanjáhúra és fiaira bízták, mint elöljárókra és bírákra, Izráel közügyeit. 30A hebróniak közül Hasabjáhúra és rokonságára, ezerhétszáz bátor harcosra bízták Izráel igazgatását a Jordántól nyugat felé az URat illető minden dologban és a király szolgálatában.
31A hebróniak közül Jerijjá volt az első, a hebróni családok származási jegyzéke szerint. Amikor Dávid uralkodásának a negyvenedik évében felkeresték őket, és találtak köztük kiváló vitézeket Jazér-Gileádban, 32Jerijját és rokonságát, kétezerhétszáz családfőt, e bátor harcosokat bízta meg Dávid király a rúbeniek, gádiak és Manassé törzse egyik felének a felügyeletével az Istent és a királyt illető minden dologban.
6Fiának, Semajának is születtek fiai, akik családjukban parancsnokok voltak, mert vitéz férfiak voltak. 7Semajá fiai voltak: Otni, Refáél, Óbéd és Elzábád, akinek a testvérei, Elíhú és Szemakjáhú is bátor harcosok voltak. 8Ezek mindnyájan Óbéd-Edóm fiai. Ők maguk is, fiaik és testvéreik is bátor emberek voltak, alkalmasak a szolgálatra. Hatvanketten származtak Óbéd-Edómtól. 9Meselemjáhú fiai és testvérei is bátor harcosok voltak mind a tizennyolcan.
10A Merári fiai közül való Hószának is voltak fiai. Simri volt az első, bár nem ő volt az elsőszülött, apja őt tette meg elsőnek. 11Hilkijjáhú volt a második, Tebaljáhú a harmadik, Zekarjáhú a negyedik. Hószá fiai és testvérei összesen tizenhárman voltak.
12Ezeket a kapuőröket osztották be atyjuk fiaival együtt őrségre a férfiak száma szerint, hogy az ÚR háza szolgálatára álljanak.
13Sorsolás útján jelölték ki a családokat, a kicsinyeket és a nagyokat egyaránt mindegyik kapuhoz.
14A keleti kaput Selemjáhúra sorsolták ki. Fiának, Zekarjáhúnak, aki bölcs tanácsadó volt, szintén sorsot vetettek, neki jutott sorsolással az északi kapu.
15Óbéd-Edómnak jutott a déli kapu, fiainak pedig a raktár. 16Suppimnak és Hószának jutott a nyugati kapu, a Salleket-kapuval együtt a fölfelé vezető úton, egyik őrhely a másik mellett. 17Keleten hat lévita volt, északon naponként négy, délen is naponként négy, a raktárnál pedig kettő-kettő. 18Nyugaton, a csarnoknál négy volt az út mellett, kettő a csarnok mellett. 19Ez volt a Kórah fiai és Merári fiai közül való kapuőrök beosztása.
20A léviták közül Ahijjá volt az Isten háza kincstárának és a szent ajándékok kincstárának a felügyelője. 21Ladán fiai, a gérsóni Ladán fiai, a gérsóni Ladán családfői voltak: Jehiéli, 22meg Jehiéli fiai, Zétám és testvére, Jóél, az ÚR háza kincstárának a felügyelői. 23Az amrámiak, a jicháriak, a hebróniak és az uzzíéliek közül 24Sebuél, Gérsómnak, Mózes fiának a leszármazottja volt a kincsek felügyelőinek az elöljárója. 25Az ő rokonai voltak Eliezer ágán: fia, Rehabjáhú, ennek a fia Jesajáhú, ennek a fia Jórám, ennek a fia Zikri és ennek a fia Selómit. 26Ez a Selómit volt testvéreivel együtt a felügyelője mindazoknak a szent kincseknek, amelyeket Dávid király, a családfők, az ezredesek, a századosok és a hadsereg parancsnokai odaszenteltek. 27A hadizsákmányt szentelték oda az ÚR házának a fenntartására. 28Mindaz, amit odaszentelt Sámuel, a látnok, Saul, Kís fia, Abnér, Nér fia és Jóáb, Cerújá fia, minden, amit csak odaszenteltek, Selómitra és testvéreire volt bízva.
29A jicháriak közül Kenanjáhúra és fiaira bízták, mint elöljárókra és bírákra, Izráel közügyeit. 30A hebróniak közül Hasabjáhúra és rokonságára, ezerhétszáz bátor harcosra bízták Izráel igazgatását a Jordántól nyugat felé az URat illető minden dologban és a király szolgálatában.
31A hebróniak közül Jerijjá volt az első, a hebróni családok származási jegyzéke szerint. Amikor Dávid uralkodásának a negyvenedik évében felkeresték őket, és találtak köztük kiváló vitézeket Jazér-Gileádban, 32Jerijját és rokonságát, kétezerhétszáz családfőt, e bátor harcosokat bízta meg Dávid király a rúbeniek, gádiak és Manassé törzse egyik felének a felügyeletével az Istent és a királyt illető minden dologban.
„...mert Isten megáldotta őt" (5). Óbéd-Edóm a szövetség ládáját három hónapig otthonában őrizte, amikor Dávid nem merte azt magához venni. Isten ez idő alatt gazdagon megáldotta a házát. A nem lévita származású ember így kerülhetett be a léviták szolgálatába, mind a kapuőrök, mind az énekesek közé. Gyermekei életére is kihatott a titka: Isten áldása. Nem bele született, nem hírnevet szerzett, egyszerűen befogadta Isten áldását.
RÉ 29 MRÉ 29
„... kegyesség látszatát megtartják ugyan..." (2Timóteus 3,1-9) 2Timóteus 3,1-9
„... kegyesség látszatát megtartják ugyan..." (2Timóteus 3,1-9) Az Ige gondolatmenetét követve kell most haladnom, és ezért az üzenet élét nem tudom tompítani; szerettem volna, de nem tudtam. Ez a szakasz tükör, rólunk. Kellemetlen belenézni, de kikerülhetetlen. Ez az Ige bűnbánatra és valóságos megtérésre hív. A kegyesség látszatát megtartjuk, de a kegyesség ereje nem látszik rajtunk, és nem hat általunk (5); mert valójában csak magunkat szeretjük, és pénzsóvárságunkkal, dicsekvésünkkel, hálátlanságunkkal, szeretetlenségünkkel és rágalmazásunkkal Isten nevét káromoljuk (2-3). Sajnos, az itt olvasható bűnkatalógus nemcsak a világra, ránk is érvényes; ez nagy baj - és az Ige az utolsó napok nehéz idejeként nevezi meg ezeket a tüneteket (1). Ilyenkor lesz a lelkigondozásból szerelem (6), ilyenkor lesz a prédikálásból csupán beszéd, és nem a megismert igazság hiteles és erővel teljes hirdetése (7-8), ilyenkor a kívülállók is érzik a „megbízhatatlanságot" (8), miközben Isten ügye nem jut előbbre (9). Uram, irgalmazz; Krisztus kegyelmezz!