„És hatalmassá lett Jótám, mert állhatatosan Istenének, az Úrnak az útján járt”
2Krón 27
1Huszonöt éves volt Jótám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja neve Jerúsá volt, Cádók leánya. 2Azt tette, amit helyesnek lát az Úr. Egészen úgy tett, ahogyan apja, Uzzijjá, csakhogy ő nem ment be az Úr templomába. A nép azonban továbbra is romlott volt. 3Ő építette meg az Úr háza felső kapuját, sokat épített a Várhegy kőfalán is. 4Júda hegyvidékén városokat épített ki, az erdőkben pedig várakat és őrtornyokat épített. 5Harcolt az ammóniak királya ellen, és le is győzte. Az ammóniak abban az esztendőben száz talentum ezüstöt, tízezer kór búzát és tízezer kór árpát fizettek neki. Ugyanannyit küldtek neki az ammóniak a második és a harmadik évben is. 6És hatalmassá lett Jótám, mert állhatatosan Istenének, az Úrnak az útján járt. 7Jótám egyéb dolgai, háborúi és életútja meg van írva az Izráel és Júda királyairól szóló könyvben. 8Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. 9Akkor pihenni tért Jótám az őseihez, és eltemették Dávid városában. Utána a fia, Áház lett a király.
Jézus Krisztus a megváltó, hiszen tettei által a vakok látnak, ahogy ezt a názáreti zsinagógában Ő meghirdette (Lukács 4,18). Több van ebben a kijelentésben, mint pusztán a csodás gyógyításra való utalás. Jézus Krisztus megváltó, mert ha Ő simogatja, keni meg az életünket, akkor ott valóságos változás, megújulás történik: vak voltam, most látok, ez tény! Soroljuk a mai megfelelőit ennek a gyógyult tapasztalásnak: - ideges voltam, most türelmes vagyok; - állandóan nyugtalan voltam, most békességem van; - állandó rossz közérzetem volt és most már el tudom hordozni ezt az állapotot, miközben oda figyelek magamra az Úr színe előtt; - beteg voltam és több történt, mint meggyógyultam, örök életbe vetett hitem, üdvösségem van.