[1] Szedjük csokorba a legfontosabb üzeneteket Jézus Krisztus búcsúszavaiból. – Először az imádság lehetőségéről szól, de ezt értsük pontosan. Minden olyan kérést és szándékot teljesít az Atya, amely arra irányul, hogy az Atya dicsőíttessék a Fiúban. Nem kívánságműsorról van tehát szó az imádságban (12-14). Az Úr nevében kérni valamit azt jelenti, hogy csak olyat kérhetek, amit Ő is kérne, gondolna, vagy cselekedne. Kéréseinket, szándékainkat érdemes mindig feltenni erre a mérlegre. De hatalmas dolgokat végezhet el velünk az Atya, ha így élünk az imádság lehetőségével (12) – Másodszor Isten Lelkét, mint Pártfogót ígéri Jézus Krisztus (15-24). Ő az igazság Lelke, aki bennünk lesz, és általa az Atya irányít bennünket (16). Ez az igazság, az Istennek való engedelmesség, a másik ember szeretetében (15). Nem arról van tehát szó, hogy kinek van igaza, vagy ki képviseli az igazságot; mert egyikünk sem igaz önmagában. Nem vagyunk tehát egyedül, árván (18), noha az Úr elmegy, de Lelke által velünk van, megvidámít és éltet (19), és a Lélek által igazán megismerjük, meglátjuk az Istent (20). Ez a Szentlélek munkájának lényege: megismerjük az egyetlen élő Istent, és minden árvaságból felszabadulva eljutunk a szeretetben megélt igazságra, és az ebből fakadó békességre (27). Ezt a csodát a „világ” nem tapasztalja meg (17), ezért a világ árvaságban, és saját igazának könyörtelenségében maradhat; így mondjuk, maradhat, könyörögjünk azért, a fenti krisztusi könyörgéssel, hogy ne maradjon a világ ebben az állapotban. – Harmadszor Jézus Krisztus felkészít a próbatételek idejére, amikor eljön a világ fejedelme, és mindent összezavar. Ezt a tényleges magyarázatban kifejtettem.