Nincs e szakaszhoz pontosabb, ihletettebb magyarázat Ravasz Lászlóénál: „Tulajdonképpen az egész keresztyénségnek, a tanítványi létnek egyetlenegy problémája, a kegyesség gyakorlásának egyetlen tárgya, hogy ne nyugtalankodjék a mi szívünk, és ne féljen (1). Nyugtalanság, félelem, borzalom, közömbösség, eltompultság, érdektelenség az, ami a világi létből következik ránk.” Hol a megoldás? Higgyetek Istenben, higgyetek énbennem - válaszol Jézus Krisztus. Ez nem két hit, hanem egy hit. Az egész szakasz Isten és Jézus Krisztus egységéről beszél; hitünk leglényegesebb foglalatáról (6-12). Istenben hinni Jézus Krisztus nélkül pogány hit; Jézusban hinni Isten nélkül csak életpélda követés, olcsó, értelmetlen erkölcsösség; a kettő együtt azonban megváltás és üdvösség (2), e földi létben pedig értelmes és szilárd élet.