„Leáldozik a próféták napja…” Mik 3
„Leáldozik a próféták napja..." ott, ahol politikai, gazdasági megfontolások, személyes érdekek vagy a pillanatnyi népszerűség szempontjai kezdik vezérelni az igehirdetőt az igazsághoz és Isten akaratához való hűség helyett. De „...erővel, igazsággal és hatalommal..." (8) tölti be az Úr lelke azt, aki kész az emberek előtt prófétaként vallást tenni a rettentő ítéletet helyettünk is elszenvedő, a kereszthalálig engedelmes Fiúról.
RÉ 326 MRÉ 194
„Jézus Krisztusnak, a Dávid fiának, az Ábrahám fiának nemzetségkönyve.” (Mt 1,1–17) Mt 1,1–17
Jézus Krisztusban beteljesedtek Isten ígéretei: amit Ábrahámon át a föld minden nemzetségére vonatkozóan adott (1Mózes 12,3). - Ez a nemzetségtáblázat megvallja: Jézus a Krisztus. Itt kiderül, hogy Jézus test szerint Ábrahám fia; Dávid fia, és mégis annak ura (Máté 22,41-46). - A nemzetségtáblázat évszázadokat átölelő korszakai fölött Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz (Zsidókhoz írt levél 13,8). - Ezek a nevek hirdetik: Isten minden alkalmatlannak tűnő embert alkalmassá tehet az Ő ügyének szolgálatára.[1] - Ne légy türelmetlen! Isten hosszú évszázadokon keresztül munkálta Jézus Krisztus eljövetelét. - Isten az emberi történelem eseményei között teljesítette be ígéreteit, hiszen Isten a történelem ura. Ezért Istenről soha nem tételekben, hanem mindig történetekben beszélhetünk hitelesen, mert az Isten kegyelme ma is történik, míg a tétel mozdulatlanul birtokolni akarja az Istent. - A nemzetségtáblázat vége, a történelem célja: Jézus, aki a Megváltó Krisztus, ezért a róla szóló híradás sem krónika, hanem evangélium, amely személyes részesedést kíván.
[1] Asszonyok szerepelnek a családfában! Ez szokatlan. Parázna nők nevei olvashatók itt, míg Izráel törzsanyái hiányoznak. Ezzel jelzi az Ige, hogy a társadalomból kitaszítottakért, a bűnösökért, a nem elismertekért jött Jézus Krisztus.