előző nap
következő nap

"Szeretlek benneteket – mondja az Úr." Mal 1

1Fenyegető jövendölés. Az Úr igéje, amelyet Malakiás által jelentett ki Izráelnek.2Szeretlek benneteket – mondja az Úr. De ti azt kérdezitek: Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket? Abból, hogy Ézsau testvére volt Jákóbnak – így szól az Úr –, mégis Jákóbot szerettem, 3Ézsaut pedig gyűlöltem; hegyeit pusztává tettem, birtokát a pusztai sakáloknak adtam. 4Edóm ugyan ezt mondja: Összezúztak bennünket, de mi újjáépítjük a romokat! – a Seregek Ura azonban azt mondja erre: Ők csak építsenek, én majd lerombolom! Gonosz országnak nevezik őket, olyan népnek, amelyre mindig haragudni fog az Úr. 5Saját szemetekkel fogjátok látni, és magatok fogjátok megvallani: Nagy az Úr Izráel határán túl is!
6A fiú tiszteli atyját, a szolga az urát. Ha én atya vagyok, miért nem tisztelnek? Ha én Úr vagyok, miért nem félnek engem? – mondja a Seregek Ura nektek, ti papok, akik megvetitek nevemet. Ti ezt kérdezitek: Mivel vetettük meg nevedet? 7 – Azzal, hogy oltáromra tisztátalan kenyeret hoztok. – Mivel tettük tisztátalanná? – kérdezitek. – Azzal, hogy az Úr asztalát lebecsülitek. 8Mert vak állatot hoztok áldozatul, és nem tartjátok rossznak. Sántát vagy bénát hoztok, és nem tartjátok rossznak. De vidd csak azt a helytartódnak: kegyes lesz-e hozzád, és szívesen fogad-e? – mondja a Seregek Ura. 9Esedezzetek csak Istenhez, hogy kegyelmezzen meg nekünk! Ha ilyen ajándék van a kezetekben, szívesen fogadja-e tőletek? – mondja a Seregek Ura.
10Bárcsak volna valaki köztetek, aki bezárná a templom ajtaját, és ne égne hiába oltáromon a tűz! Nem telik kedvem bennetek – mondja a Seregek Ura –, nem kívánok tőletek áldozatot! 11Hiszen napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a népek között, és mindenütt jó illatú áldozatot mutatnak be nevemnek, és az tiszta áldozat! Mert nagy az én nevem a népek között – mondja a Seregek Ura. 12Ti pedig meggyalázzátok, amikor azt gondoljátok, hogy az Úr asztalát tisztátalanná szabad tenni hitvány terménnyel és eledellel. 13Azt mondjátok: Micsoda fáradság! – és még lihegtek is közben – mondja a Seregek Ura. Pedig lopott állatot hoztok, vagy sántát és bénát. Ha ilyen áldozatot akartok hozni, nem kívánom tőletek! – mondja az Úr. 14Átkozott a csaló! Van ép hím állat a nyájában, mégis hitványat áldoz az Úrnak, ha fogadalmat tesz. Pedig én nagy király vagyok – mondja a Seregek Ura –, és félik nevemet a népek!
Miből láthatjuk meg, hogy szeret minket az Úr? Abból, hogy ő így döntött, és ő hűséges a döntéseihez. Szövetséget kötött népével, és hűséges marad a szövetséghez. Ebben a szövetségben önmagát adja nekünk, ami nagyon kifejező az Újszövetség híradásában is. Mit adhatunk mi cserébe? Hálából fakadó engedelmes életet. Olyan áldozatot, amely nem silány, amely nem tisztátalan. Legyen az tanulás, munka, szolgálat, adakozás, annak tiszta és hamisítatlan (viszont)szeretetből kell fakadnia.

RÉ 301 MRÉ 189 Ézs 63,7–9

„…eljövendő harag…” (Mt 3,1–12) Mt 3,1–12

Keresztelő János Jézus Krisztus előfutára, de az útkészítő csak eszköz, hogy növekedhessen az, akinek az eljövetelét készítette (11). Keresztelő János zord próféta, keményen szól, jajgatással, tűzzel fenyeget, fejszét és szórólapátot, kivágattatást és rostálást kiált. Isten haraggal jön, az emberek pedig félve, megtérve, böjttel vallják meg bűneiket (4-5), mert „jaj” azoknak, akik viperaként próbálkoznak kisiklani az eljövendő harag elől (7). Tökéletes cselekedetekkel lehet csak megmenekülni, gyümölcstermő élettel (8), egyébként odavág az Isten, és már lendül is a fejsze (10). Közeleg az Úr, megrostálja az embereket, aki koszos, polyvás, az nem marad fent a rostán (12). Ezzel szemben jött Jézus Krisztus, aki Isten népét nem Isten hadseregének, hanem lakodalmas népnek említi (Máté 9,15), miközben liliomokat és verebeket vesz észre (Máté 6,26-30). Hihetjük, hogy Jézus követése nem rettegés, hanem bőséges élet? (János 10,10)