előző nap
következő nap

„Bárcsak maga Isten szólalna meg..." Jób 11

1Megszólalt a naamái Cófár, és ezt mondta:
2Nem kell-e felelnünk e sok beszédre? A bőbeszédűnek legyen igaza?
3Elnémíthatja-e fecsegésed az embereket? Gúnyolódsz, és nincs, aki megszégyenítsen?
4Ezt mondtad: Tanításom helyes, tiszta voltam a szemedben.
5Bárcsak maga Isten szólalna meg, és nyitná meg ajkait veled szemben!
6Kijelentené neked a bölcsesség titkait, amely kétszeresen is elég. Megtudnád, hogy Isten elnézi bűneid egy részét.
7Ki tudod-e találni, mi az Isten titka? A Mindenható tökéletességéig eljuthatsz-e?
8Magasabb az az égnél. Mit tehetsz? Mélyebb a holtak hazájánál. Mit tudhatsz róla?
9Terjedelme hosszabb a földnél és szélesebb a tengernél.
10Ha valakit nyomon követ, elfog, és gyűlés elé állít, ki akadályozhatja meg?
11Hiszen ismeri a hitvány embereket, látja az álnokságot, pedig nem is figyel oda.
12Az üresfejű ember is válhat értelmessé, a vadszamár csikaja is születhet emberré.
13Ha hozzá fordítod szívedet, és felé terjeszted kezedet,
14ha álnokság tapad kezedhez, távolítsd el, ne engedd, hogy sátradban csalárdság lakozzék!
15Akkor szégyen nélkül emelheted föl arcodat, erős leszel, és nem kell félned.
16Elfelejted a nyomorúságot, úgy gondolsz rá, mint elmúlt árvízre.
17Fényesebbé lesz élted a déli verőfénynél, a homály is olyan lesz, mintha reggel volna.
18Akkor majd bízol, mert lesz reménységed, körülnézel és nyugodtan lefekszel.
19Ha heversz, senki sem riaszt föl, sőt sokan hízelegnek neked.
20De a bűnösök szemei elsorvadnak, menedékük elvész; reménységük csak az, hogy majd kilehelik lelküket.

„Bárcsak maga Isten szólalna meg..." (5). A kívánság sokszor és sokféleképpen megszólalt már a szívünkben, talán az ajkunkon is. Lehet, hogy alaposan meggondoltuk. Lehet, hogy anélkül csúszott ki a szánkon, hogy végiggondoltuk volna, mit kérünk. Amikor az Ószövetségben Isten megszólal, mindig félelmetes jelenetek tanúi vagyunk. A kivétel talán Illés esete, amikor halk és szelíd hangon szólt az Úr... Gondolhatunk a gyermek Sámuelre is: „Szólj, mert hallja a te szolgád" (1Sám 3,10). Isten szava a bűnös ember számára félelmetes. Akik Istenhez tartoznak, hallják a szavát, és hallgatnak a szóra.

RÉ 486, MRÉ 284

„…az a panaszom ellened…”(Jelenések 2,18-29) Jelenések 2,18-29

(20) „…az a panaszom ellened…”(Jelenések 2,18-29) Isten Fia, a feltámadott Jézus győztesként üzen. Ezt a győzelmet a korai egyház ítéletesnek látta, ezért vannak a feltámadott Úrnak mindent megemésztő, tűzlángúan szigorú szemei (18).* Itt minden mérlegre van téve, mindent tudnak, a mérhető cselekedetekre tekintenek. Elhangzik dicséret is, ez a gyülekezet gyarapodott, fejlődött (19), nem úgy, mint az Efezusi. De a dicséret mellett árad a panasz (20). Ez a panasz jogos. A városban jelen lévő pogány császárkultusztól való elhatárolódás nem határozott a gyülekezetben. A „nikolaiták” hatására ezek a keresztyének megalkudtak a szabados gondolkozással és teológiával, valamint a pogány, sokszínű környezettel, így fellazultak a határok gyülekezet és világ között; elegyedtek, keveredtek.** Itt az Úr tényleges megtérésre hív! Ez akkor, abban a pogány környezetben létkérdés volt. Mentő szeretet rejtőzik ebben a határozott, elhatárolódó, megtérésre hívó hangban. A Sátán mélységeivel ugyanis nem lehet cimborálni anélkül, hogy az magával ne rántana a mélységeibe. A szabadság megnyomoríthat. De mélyítsük el az üzenetet azzal, hogy kimondjuk, megnyomoríthat az állandó regula is. A krisztusi iga gyönyörű valósága, a szabadság és védőkorlát egysége, ez az élő, érett hit. Ez az, amire szükség van, hogy megtartsuk örömben azt a drága kincset, amink van, amíg Krisztus eljön (25).***

 

* Tűzlángú szemek, nem összehasonlítható, de valamit sejtek e képes beszédből - apám nézett így rám, amikor tudta, hogy rosszat tettem, bár én titkolni próbáltam: átlátott rajtam. A győztes Krisztus átlát rajtunk.

** Ez a libertinizmus, szinkretizmus. Legnagyobb bűnük az volt, hogy eltűrték ezek tanítóját, a Jezabelnek nevezett asszonyt (20). Ez jelképes név (1Királyok 16,31), utalva egy vallás-erkölcsi szabadosságra.

*** Fölösleges terhekre nincs szükség (24). Hiszem, a keresztyénség sokkal több, mint vallási, erkölcsi tisztaság, sokkal többről szól ez a szent ügy, mint arról, hogy mit szabad és mit nem szabad. A keresztyénség annak a megváltásnak az evangéliuma, amely az örök élet boldog szabadságának győzelme, a bűn, a halál és minden terhes ártó hatalom felett (26).