"Én kérdezlek, te meg oktass engem!" Jób 38,1–15
„Én kérdezlek, te meg oktass engem!" (3). Ettől a fejezettől kezdve vége az emberi „bölcselkedésnek". Most nem az „együtt
érző", ám mégis ítélkező barátok jutnak szóhoz, de még csak nem is az őt ért vádakkal szemben védekezni próbáló Jób. Itt élheti át azóta is mindenki – te is testvérem, aki ezt az igét olvasod – azt a csodát, hogy belső háborgásaidban, lelki vívódásaidban, a dolgokat nem értő keserveidben mégiscsak gyógyulhat a lelked, békességet kaphatsz. Mikor? Ha Istent „engeded szóhoz" az életedben.
RÉ 93, MRÉ 93
„…presbitereket állíts szolgálatba…” (Titusz 1,5-9) Titusz 1,5-9
(5) „…presbitereket állíts szolgálatba…” (Titusz 1,5-9) AZ EGÉSZSÉGES TANÍTÁS SZOLGÁI. Már látjuk, ahogy az egyház, az első század végén „intézményesül”, mert ez a folyamat, ebben a világban kikerülhetetlen: itt vezetésről, kialakulóban lévő tisztségekről, egészséges (igaz) tanításról és „elintézetlen ügyekről” (5) van szó. Hangsúlyozzuk, hogy a kialakulóban lévő tisztségeket az Írás még nem egyértelműen és következetesen használja. Titusz itt a majdani püspökök elődje, hiszen Kréta szigetén több városban állít szolgálatba lelkipásztorokat. A neves magyarázók egyet értenek abban, hogy azok, akiket Titusz szolgálatra rendel, vagyis az itt említett presbiter (5) és püspök (7) ugyanazt a tisztséget jelenti, azaz a gyülekezet „lelkipásztorát”. Ezeket Titusz állította szolgálatba a krétai városokban, Pál útmutatása szerint (5). Itt nyoma sincs választásnak.* A gyülekezet vezetője családi életében (6),** személyében és tulajdonságaiban (7-8),*** valamint tanításában (9)**** feddhetetlen; nem tökéletes, de kikezdhetetlen.*****
*Itt nyoma sincs választásnak: Titusz választ, Pál - Isten Igéjeként - megfogalmazott elvárásai szerint. Ez nyilván nem történt az adott gyülekezet ellenében, de az itt olvasható igei feltételek minden választás és „törvényesség” felett álltak, mert azokat Isten Szentlelke fogalmazta meg.
** Összegezve: feddhetetlen, mert egyfeleségű, gyermekei hívők, nem kicsapongók és engedetlenek.
*** A feddhetetlenség negációkban: nem önkényeskedő, nem indulatos, nem részeges, nem kötekedő és nyerészkedő. A feddhetetlenség pozitívumokban: vendégszerető, jóra hajlandó, józan, igazságos, kegyes, önmegtartóztató.
**** A mai egyházalkotmányból és egyház-szervezetből kiindulva magyarázza sok kötet Titusz levelét, azaz saját gyakorlatát akarja az Igéből igazolni, ami eleve hibás írásmagyarázati módszer. Ne ezt kövessük, hanem pontosan nézzük meg, mit mond maga a szöveg. - Az apostoloktól átvett, a közösség által elfogadott, egészséges, igaz tanításról van szó, az igaz tudományról, amely mai formájában Isten Igéjében áll előttünk.
***** Itt nem olvasunk „többes vezetésről”, legfeljebb az újjászületett vezető munkatársairól. Urunk, adj ilyen újjászületett, feddhetetlen lelkipásztorokat nekünk; Te add, ne mi válasszuk; add, hogy a pásztorokban kiábrázolódjon a Jó Pásztor; akkor adatnak majd újjászületett munkatársak is, akik nem önmagukat akarják megvalósítani a szolgálatban, sokszor saját területükön átélt kudarcaikat kompenzálva, hanem elfogadva az Istentől kapott hiteles vezetőt, pásztort és tanítót, - együtt haladhatunk. Ez az „egység” mindennél fontosabb, hogy az egészséges, igaz (apostoli) tanítással bátorítani, meggyőzni és inteni tudjunk másokat (9). Ez az igei egyházalkotmány.