„Azért félik őt az emberek, mert rá sem néz azokra, akik bölcsnek tartják magukat" Jób 37,14–24
„Azért félik őt az emberek, mert rá sem néz azokra, akik bölcsnek tartják magukat" (24). Az Úr büntetése lehet az, hogy olykor engedi, hogy menjünk a magunk feje után, tegyük, amit akarunk, viselve annak következményeit. Isten áldását abban is tapasztalhatja a benne hívő, hogy nem valósul meg minden, amit szeretne. Isten áldása, hogy vannak még általa szabott korlátaink. Kivéve azokat, akik bölcsnek tartják magukat, „mert rá sem néz azokra".
RÉ 252, MRÉ 363
„…az Isten választottaiért…” (Titusz 1,1-4) Titusz 1,1-4
(1) „…az Isten választottaiért…” (Titusz 1,1-4) AKIK EBBEN AZ ÚJBAN RÉSZESÜLNEK. Isten választottai azok, akik hihetnek Jézus Krisztusban, akik megismerhetik ebben az összevissza világban a vitathatatlan igazságot és az igaz kegyesség szerint élhetnek, vagyis mindenkor, mindenhol hitelesek (1). Ők azok, akik örök életben remélhetnek (2). Isten választottai meghallják az Ő Igéjét, azzal a bizonyossággal, hogy Isten nem hazudik (3). Isten választottai azok, akik Isten Igéjéből az evangéliumot hallják ki, és arra kapnak megbízást, hogy az evangéliumot hirdessék és éljék (1).* Éppen ezért Isten választottait a közös hit összeköti, mint Pált és Tituszt (4). Isten választottai azok, akik a választottságukkal nem kérkednek (Efezeus 2,8-10), és másokra is reménységgel tekintenek. Uram, mutasd meg a Te népedet: ne úgy, mint akik a bibliai igazságokat feladják, de ne is úgy, mint akik az Igében gőgös kegyesek; hanem mint olyanokat, akik egyszerre Igéhez igazodók és evangéliumian nyitottak; mint akiket a közös hit összeköt, mint akik mások felé is vonzók!
* …kezdetben, mint apostolok, manapság pedig mint szolgák.