„...aki elkezdte bennetek a jó munkát..." Fil 1,1–17
„...aki elkezdte bennetek a jó munkát..." (6). Pál apostol Krisztus foglyaként (13) ad hálát és könyörög. Tudja, hogy Jézus, aki elkezdte a vezetőkben és minden hívőben Isten jó munkáját (1), véghezviszi tervét és akaratát. Tudnunk kell azonban, hogy minden Isten szerinti szolgálatot támad a nem tiszta lelki indulat. A búza és a konkoly együtt nő. Isten majd az idők végén gyomlál. Mi kérhetjük, hogy szeretetével végezze el bennünk hitünk megerősítésének jó munkáját.
RÉ 152, MRÉ 160
„…perbe szálltak Izráel Fiai az Úrral…” (4Mózes 20,1-13) 4Mózes 20,1-13
(13) „…perbe szálltak Izráel Fiai az Úrral…” (4Mózes 20,1-13)* Mai igeszakaszunkban azt látjuk, hogy mi a bűn, amely „halálos”, mert elégedetlen, ellenséges és nem bírja a próbatételeket (2-6), mint itt a nép, a pusztában. Persze víz nélkül nincs az a „szent”, aki sokáig bírná. Éppen ez a bűn, valójában az ember nyomorúsága, amely egy határig bírja csak a nélkülözést, a kísértést, és előbb-utóbb megtörik teste is, lelke is. Még a vezetők sem különbek, még Mózes és Áron sem, mert Isten dicsőségével visszaélnek, és maguknak tulajdonítják a nép előtt mindazt, ami csakis Isten cselekedhet (10), nevezetesen, hogy vizet fakasszon a sziklából. Ők pedig hencegve kérdik a szomjazókat: fakasszunk vizet nektek a sziklából? Ezért ők sem mehetnek be az Ígéret Földjére (12). Nincs igaz ember egy sem (13). Krisztus mindenkiért jött, a választottak pedig rádöbbennek erre, és megragadják a mentőövet. Te is választott vagy, dobj másnak is mentőövet, hiszen te nem válogathatsz a süllyedő hajón.
* Mirjám meghalt (1), nem azért, mert Mózes és Áron ellen szólt egykor (4Mózes 12), hanem mert eljött elköltözésének ideje; mert a bűn zsoldja a halál, de a bűnnek nincs örökkévaló következménye, az Úrban.