„Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében..." Zsid 5,11–14
„Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében..." (13). Az életben is az a természetes, hogy az ember először csak folyékony táplálékot fogyaszt. Később jönnek a még mindig puha, de már rágósabb étkek, és végül a nehezen emészthető ételek. Lelkileg is így van. A keresztyének is gyakran esnek abba a hibába, hogy inkább az egyszerűbbet, a puhábbat, a jobban emészthetőt keresik, mint az erősebb ételt. A természetes növekedéshez szükségünk van a keményebb eledelre is!
RÉ 487, MRÉ 278
„…az örökséget a leányainknak add…” (4Mózes 36) 4Mózes 36
(2) „…az örökséget a leányainknak add…” (4Mózes 36) Isten még úgy is gondoskodott ügyének folytatásáról, hogy egy akkori, férfi-jogú társadalomban a NŐKET, LEÁNYOKAT IS FELHASZNÁLTA ügyének továbbvitelében. Olvastunk már egy igei igazolást erre, amikor Manassé utódainak nem voltak fiai, ezért megengedhetővé vált az örökösödés leány-ágon (4Mózes 27,1-11). Ez a gondolat folytatódik itt! Nem mi szabjuk meg, okos teológusként, egy-egy Igét kiemelve, hogy Isten kiket használ fel arra, hogy ügyét folytassa, kiteljesítse, révbe vigye. Ezt megnyugtató tudni, mindenkor! Bár rengeteg lényegi feladatunk lenne manapság, a Krisztus ügyét illetően, mégis mindig vannak olyanok, akik az erőket azzal vonják el, hogy a nők szolgálatának teológiai kérdését előhozzák, ezek a viták pedig annyi energiát emésztenek fel, amelyet máshová kellene fektetni. Ha ennek a kérdésnek a helyes értelmezésén múlik hiteles keresztyénségem, akkor sírva fakadok, de hiszem, nem ez a döntő. Hála legyen az Úrnak!