előző nap
következő nap

„...én veled leszek..." Jer 15,10–21

10 Jaj nekem, anyám, mert arra szültél, hogy perlekedjem és vitázzam az egész országgal! Nem adtam és nem kaptam kölcsönt, mégis mindenki átkoz engem. 11 Az Úr mondta: Javadat munkáltam, közbeléptem érted a veszedelem és nyomorúság idején az ellenséggel szemben. 12 El lehet-e törni a vasat, az északi vasat és rezet? 13 Vagyonodat és kincseidet zsákmányul adom másoknak – nem kapsz érte semmit! – sok vétked miatt, melyeket országszerte elkövettél. 14 Ellenségeid szolgájává teszlek olyan országban, amelyet nem ismersz, mert lángra lobbant haragom, miattatok ég! 15 Te ismersz, Uram! Gondolj rám, és fogd pártomat, állj bosszút üldözőimen! Ne tartsd vissza tovább a haragod, mert elfognak engem! Tudd meg, hogy érted szenvedek gyalázatot! 16 Ha eljutott hozzám igéd, én élvezettel forgattam a számban, igéd vidámságot szerzett nekem és szívbeli örömöt, hiszen rólad neveztek el engem, Uram, Seregek Istene. 17 Nem ültem vigadozva a tréfálkozók körében. Magamra maradtam, mert kezed rám nehezedett, haraggal töltöttél el engem. 18 Miért tart fájdalmam szüntelen, miért nincs gyógyulás súlyos sebemre? Olyan vagy hozzám, mint a csalóka patak, amelynek nincsen állandóan vize. 19 Erre így szólt az Úr: Ha megtérsz, megengedem, hogy újból szolgálatomba állj. Ha értékes dolgokat beszélsz értéktelenek helyett, akkor szószólóm lehetsz. Nekik kell hozzád térniük, nem neked hozzájuk. 20 Bevehetetlen ércfallá teszlek ezzel a néppel szemben. Harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek: megszabadítalak és megmentelek – így szól az Úr. 21 Kiragadlak a gonoszok kezéből, és kiváltalak az erőszakosak markából.

A próféta egy válságos korszakban állt Isten szolgálatában. Külső harcai kikezdték a lelki életét és hitét is, elfáradt, elkeseredett. Magára vette ellenfeleinek a szavait (10), féltette az életét (15), vitában állt Istennel. Vidámsága és öröme már a múlté (16), egyedüllétet, bánatot (17) érzett. Isten jelenléte hol érezhető volt számára, hol nem (18). Mi, Isten mai szolgái is elfáradhatunk, és tapasztalhatjuk ezeket a jeleket. Kérjünk segítséget, hogy megújuljunk, és bízzunk Isten ígéretében: „...én veled leszek..." (20). 

RÉ 46, MRÉ 46

„…Jézus lába elé borulva…” (Lukács 8,49-56) Lukács 8,49-56

(41) „…Jézus lába elé borulva…” (Lukács 8,49-56)* Jézus Krisztus járt a kapernaumi zsinagógában, ott tanított és gyógyított is (Márk 1, 21-28). Jairus hallotta Jézus Krisztus hatalmas szavát, és látta hatalmas cselekedeteit, ezért pontosan tudta, hogy rászorultságában kihez kell fordulnia. Jairus Jézus Krisztushoz megy szorult helyzetében; Jézus Krisztus előtt borul le, - ez nagyon fontos. Itt van a mi felelősségünk, szülőké, nagyszülőké, hogy beszéljünk Jézus Krisztusról a gyermekeinknek, és ránk tekintve lássák bennünk az Urat, hogy a rászorultság idején ők is tudják, hova kell fordulni, ki előtt kell leborulni; ne pedig olcsó, haszontalan, életveszélyes pótcselekvésekhez folyamodjanak. Jézus Krisztus az, aki nemcsak életünk lassú haldoklása, hanem a halál felett is úr. Jairus lányának feltámasztása egy áldott jel erre nézve, Jézus Krisztus feltámadása pedig mindennek visszavonhatatlan pecsétje.

 

* Jairus zsinagógai elöljáró volt, ami Jézus korában magas tisztségnek számított. A zsinagógai elöljáró felelt az istentisztelet rendjéért. Ezért a zsinagógai elöljáró tanult, közmegbecsülésnek örvendő, jómódú embernek számított. Amit Jairus a saját korában, a maga környezetében elérhetett, azt elérte; világi kifejezéssel így mondanánk, egy szép karriert befutott élet volt az övé. Ez azonban csak a látszat, a felszín. Egyetlen, tizenkét éves lánya beteg lett, most éppen haldoklik. Ez a legnagyobb próbatétel, amely egy embert érhet. Saját halálos betegségénél is nagyobb próbatétel az ilyen helyzet. Mindjárt fogalmazzunk meg egy üzenetet: ne irigyeld a másikat, a látszat csal; nem tudod, hogy a másik ember milyen terheket hordoz, milyen betegségekkel küzd, milyen harcai és küzdelmei vannak.  Látszólag Jairusnak mindene megvan, és még sincs semmije, hiszen haldokló lánya minden e világi eredményét összetörte. Jairus haldokló lánya, próbatétel, amely világossá teszi, hogy mind az, amit ebben a világban elértünk, arról bármikor kiderülhet, hogy valójában fa, szén, pozdorja az egész, azaz nem ér semmit. Jairus azonban tudta, kihez kell fordulni. Ez a tekintélyes ember ott térdel Jézus lába előtt a porban, s kéri az Úr segítségét (41).