„Így tesz, aki ismer engem – így szól az Úr" Jer 22,13–30
A gyülekezeteken kívül élők iránti szolgálatra emlékeztet és bátorít a társadalmi misszió vasárnapja. A megiddói csatában (Kr. e. 609) elesett Jósiás király nem látja meg, mit tesz fiának, Jójákimnak 11 éves uralma azzal a szövetséggel, amit ő Istennel kötött (2Kir 23,3). Az akkor helyreállított igazság, jogosság, méltányosság új életlehetőséget biztosított a népnek. „Így tesz, aki ismer engem – így szól az Úr" (16). Isten ismeretének hiánya szenvedést hoz mindenkire. Ezért „Ország, ország, ország! Hallgass az Úr szavára!" (29).
RÉ 43, MRÉ 43
„…bizony elérkezett hozzátok az Isten országa…” (Lukács 11,14-28) Lukács 11,14-28
(20) „…bizony elérkezett hozzátok az Isten országa…” (Lukács 11,14-28) Jézus Krisztus tengert csendesített le, betegeket gyógyított, megszállott embereket szabadított meg, halottakat támasztott fel, - mindezekkel jelezte az Isten, hogy Ő a megígért Megváltó, aki által elérkezett közénk az Isten országa (20). Erre azt mondani, hogy ördögi; az istenire azt mondani, hogy ördögi; nincs ennél nagyobb bűn. Jézus Krisztus, Márk evangéliuma szerint itt beszél a Szentlélek káromlásának bűnéről, mert ez az, most ugyanis Jézus Krisztusra azt mondják, hogy tisztátalan lélek van benne (Márk 3,28-30). A mi Urunk, az irigyei gondolatmenetével érvel, miszerint, ha az ördög, ördögöket űz ki, akkor meghasonlott önmagával, tehát országa véget ért (127-18). Majd ezek után, Jézus Krisztus elmondja a tényszerű valóságot, amire e jelek láttán ráébrednek az Isten fiai, nevezetesen, hogy itt van közöttünk, Jézus Krisztusban az Isten országa (20-24).*
* Őbenne eljött közénk az Isten, akinél nincs nagyobb. Minket legyőz a Sátán, de Őt nem képes legyőzni, ezért Ővele mi is győzedelmeskedhetünk a Sátán serege felett, de csak Ővele. Egyre inkább belátjuk, hogy az igei világképe és emberképe nem egy elavult látásmód, az embernek lakói vannak, akiket csak az Isten tud kiűzni, és az ember életének, testének házát csak Ő képes kiseperni, majd saját Lelkével megtöltve, birtokba venni (24-26). Boldog, aki Isten beszédét erre nézve is igaznak tartja, mert ez a szabadulás, a megváltás, a gyógyulás, a megoldás beszéde (27-28).