előző nap
következő nap

„...megmutatom nekik: milyen kincs az igazi béke" Jer 33,1–13

1 Másodszor is szólt az Úr igéje Jeremiáshoz, amikor még fogoly volt a börtön udvarában. 2 Ezt mondta az Úr, aki a földet megalkotta, az Úr, aki azt formálta és megerősítette – az Úr az ő neve –: 3 Kiálts hozzám, és én válaszolok, hatalmas és rejtett dolgokat jelentek ki neked, melyekről még nem tudsz! 4 Mert ezt mondja az Úr, Izráel Istene e város házairól és Júda királyi palotáiról, amelyeket leromboltak, hogy felhasználják az ostromsáncokkal és fegyverekkel szemben 5 azok, akik harcba bocsátkoztak a káldeusokkal, de csak a lángoló haragomban megölt emberek holttestével lett tele a város, mert elrejtettem arcomat az elől a város elől sok gonoszsága miatt: 6 Én majd bekötözöm és orvoslom sebeit, meggyógyítom őket, és megmutatom nekik, milyen kincs az igazi béke. 7 Jóra fordítom Júda és Izráel sorsát, újjáépítem őket, hogy olyanok legyenek, mint régen. 8 Megtisztítom őket minden bűnüktől, amelyeket elkövettek ellenem; megbocsátom minden bűnüket, amelyeket elkövettek ellenem, amikor elpártoltak tőlem. 9 Ez a város hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe előtt, ha meghallják, hogy mennyi jót teszek velük. De rettegni és reszketni is fognak, ha látják, mennyi jót és milyen békességet adok nekik. 10 Ezt mondja az Úr erről a helyről, amelyet ember és állat nélkül maradt pusztának mondtok, Júda városairól és Jeruzsálem utcáiról, amelyek lakatlan pusztasággá váltak, ember és állat nélkül: 11 Felhangzik még a vidám örvendezés hangja, a vőlegény és a menyasszony hangja és azoké, akik így énekelnek: Adjatok hálát a Seregek Urának, mert jó az Úr, mert örökké tart szeretete!Hálaadó énekkel jönnek az Úr házába, mert jóra fordítom az ország sorsát, és olyan lesz, amilyen régen volt – ezt mondja az Úr. 12 Ezt mondja a Seregek Ura: Ezen az ember és állat nélkül maradt, pusztasággá vált helyen és ennek minden városában fognak még pásztorok tanyázni, nyájakat legeltetve. 13 A hegyvidék, a Sefélá-alföld és a Délvidék városaiban, Benjámin földjén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban átmegy még a nyáj a számadó keze alatt – ezt mondja az Úr.

„...megmutatom nekik: milyen kincs az igazi béke" (6). Isten megítéli az önmegnyugtatáson alapuló hamis békességet (Jer 6,14), helyette igazi békével ajándékozza meg megtérő népét. Soha ne elégedj meg a látszatbékesség kényelmével, elkerülve az Isten ítéletével való szembenézést, a bűnbánatot és életed Isten uralma alá rendezését. Az igazi békét csak egy Istennel rendezett kapcsolatban tapasztalhatod meg. Így vagy a helyeden: az ő kezében. Ez egész életedet átformálja.

RÉ 146, MRÉ 146

„Az ura pedig megdicsérte a hamis sáfárt, hogy okosan cselekedett…” (Lukács 16,1-13) Lukács 16,1-13

(8) „Az ura pedig megdicsérte a hamis sáfárt, hogy okosan cselekedett…” (Lukács 16,1-13) - 1. Eljön a számadás, amikor el kell számolnunk a gazda ránk bízott vagyonával (1-2). - 2. Hamis sáfárok vagyunk. A hamis sáfár, ura vagyonának egy részét a maga céljaira fordította.* - 3. A hamis sáfár abban volt „okos”, hogy világosan felmérte helyzetét, nem esett kétségbe, hanem kiutat keresett, és egy időre talált is; de csak egy „időre”. Amíg Isten haladékot ad, az Ő kegyelméből, azért adja, hogy a ránk bízott javakkal úgy bánjunk, hogy azokat minél inkább Isten dicsőségére és sokak javára fordítsuk. Így szerezzünk „barátokat” a hamis mammonból (9). - 4. Miközben erőnket megfeszítve próbálunk a hamis mammonnal jól bánni, közben döbbenünk rá igazán, hogy nem megy ez nekünk. Hiába koncentrálunk „okosan”, saját erőnkből, ebben a világban a „jóra”, és az örök életre, úgy, mint a hamis sáfár, a saját helyzetének megoldása kapcsán; végül is rá kell döbbenünk, hogy minden kegyelem. - 4. De ennek a kegyelemnek igenis jele, ha valaki, valamiképpen mégis tud dönteni Isten és a mammon között (13), ezért hű tud lenni a kevésen is (10-12).**

 

* Hamis ez a sáfár abban is, hogy a számadás előtt bebiztosítja magát, hogy amikor a hűtlen gazdálkodása miatt állásától megfosztják, legyen számára máshol folytatás. Ez csalás. Minden Istené, és mi is hamis sáfárok vagyunk, mert visszaélünk a ránk bízott javakkal. Isten előtt mi nem tisztázhatjuk magunkat.

** A számadás kapcsán eszembe jut egy párbeszéd; kérem, ne botránkozzanak meg rajta. „Mit mondasz majd, ha az Úr megkérdez az életed felől?” „Azt nem tudom, de azt tudom, hogy nekem is lesz néhány kérdésem Őfelé.” Ez is jelzi, minden kegyelem.