előző nap következő nap

„...másik Pártfogót ad nektek,... az igazság Lelkét,... [aki] bennetek lesz" Jn 14,15–21

15 Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat, 16 én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké: 17 az igazság Lelkét, akit a világ nem fogadhat be, mert nem látja őt, nem is ismeri; ti azonban ismeritek őt, mert nálatok lakik, sőt bennetek lesz. 18 Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok. 19 Még egy kis idő, és a világ többé nem lát engem, de ti megláttok, mert én élek, és ti is élni fogtok. 20 Azon a napon megtudjátok, hogy én az Atyámban vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek. 21 Aki elfogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt, és kijelentem neki magamat.

„...másik Pártfogót ad nektek,... az igazság Lelkét,... [aki] bennetek lesz" (16–17). Krisztus a Szentlélek eljövetelét ígéri. A Lélek jelenléte az Istent tisztelő embert kiemeli a szenny világából. A Pártfogó nálunk és bennünk keresi a helyét. Alázattal kell megvallanunk, hogy ekkora kiváltság láttán bennünk is kérdések vetődnek fel. Vajon alkalmasok vagyunk a lélekhordozásra? Isten üzenete egyértel- mű: a Lélek hordoz bennünket!

RÉ 372, MRÉ 253

„…kézre kerültők…” (Ezékiel 21,23-37) Ezékiel 21,23-37

(29) „…kézre kerültők…” (Ezékiel 21,23-37)* Babilon Isten eszköze az ítéletben, még akkor is, ha a maga babonás módján azt hiszi, ő tartja a kezében az eseményeket (26). Először Júda és fővárosa, Jeruzsálem kerül sorra (29-32), utána következik Ammón és fővárosa, Rabbat-Ammón, a mai Amman (33-37). Hamis tudatban élnek Jeruzsálem lakói, amit a hamis próféták csak erősítenek, miszerint őket nem érheti baj; - ám nem is tudják, milyen nagy veszélyben vannak (27-28). Isten leveri fejükről a koronát, a magas alacsonnyá lesz, az épületes pedig romokká (30-32). Azt mondja az Ige az ítéletről, hogy „kézre kerül” Isten népe (29). Tökéletes kifejezés, ihletett! Urunk köszönjük, hogy önteltségünkben, hamis önáltatásainkban, csatornákba vezető hiábavaló kapaszkodóink helyett a Te kezedre kerülünk. Köszönjük, hogy ha odacsapsz is, Neked még az ítéletedben is ott a kegyelem, néped érdekében. A Te kezedre kerülni, megváltás, valódi kapaszkodó!

 


Látjuk-e az események mögött a történések valódi okait, azok emberi és emberfeletti mozgatóit? Látjuk-e valódi állapotunkat, akkor is, ha „nagyok” vagyunk, ha jól mennek a dolgaink és „korona” van a fejünkön?

Látjuk-e, hogy az Istenbe vetett hit nélkül nincs kapaszkodó és az aláhullás életveszélyében élünk folyamatosan. Előttem van egy hetvenes évekbeli lemezborító, ahol a csillagos sötét „kozmoszban”, egy rácsozatba kapaszkodik két kéz. Nem illik a kompozícióhoz ez a lefolyó-rácsozat, de az üzenet mellbevágó: kell a kapaszkodó, mert elveszünk, de ne lefolyórácsozatokba kapaszkodjunk, mert csak az élő, egyetlen Isten lehet a kapaszkodó, nincs más.

A bűn éppen az, hogy nem Őt tartjuk a kapaszkodónak, hanem sok minden mást, vagy eleve azt gondoljuk, gőgösen, hogy nekünk nem kell kapaszkodó. Sajnos, ez az oka, hogy minden tettünk hamissá lesz, ebből a lelkületből következően (29).

Júda és Ammón, mindketten fellázadtak a babiloni uralom ellen, ezért mindkettőjük ellen indul a nagyhatalom (23-26). Ezékiel azonban „többet” lát, a történelmi események mögött látja a valódi okokat: Isten népe fellázadt az Úr ellen, ezért a magát nagynak gondoló hatalom, Babilon Isten eszköze az ítéletben, mint akik vad indulatúak és mesterei a pusztításnak (36). Babilon Isten eszköze, még akkor is, ha a maga babonás módján azt hiszi, ő tartja a kezében az eseményeket (26). Először Júda és fővárosa, Jeruzsálem kerül sorra (29-32), utána következik Ammón és fővárosa, Rabbat-Ammón, a mai Amman (33-37). Hamis tudatban élnek Jeruzsálem lakói, amit a hamis próféták csak erősítenek, miszerint őket nem érheti baj, nem is tudják, milyen nagy veszélyben vannak (27-28). Isten azonban leveri fejükről a koronát, és a magas alacsonnyá lesz, az épületes pedig romokká (30-32).

Azt mondja az Ige az ítéletről, hogy „kézre kerül” Isten népe (29). Tökéletes kifejezés, ihletett! Urunk köszönjük, hogy önteltségünkben, hamis önáltatásainkban, csatornákba vezető hiábavaló kapaszkodóink helyett a Te kezedre kerülünk. Köszönjük, hogy ha odacsapsz is, Neked még az ítéletedben is ott a kegyelem, néped érdekében. A Te kezedre kerülni, megváltás, valódi kapaszkodó!