„...más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod" Jn 21,15–19
„...más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod" (18). Elhangzott háromszor a kérdés: Péter, szeretsz-e engem? Elhangzott három felelet: Uram, te tudod, hogy szeretlek. Elhangzott három biztatás is: őrizd, legeltesd a bárányaimat. A Szentírás kutatói a kezdetektől felfedezni vélték a nagycsütörtök esti három kérdés-felelet emlékét (18,17.24–27).
RÉ 350, MRÉ 231
„…én pedig kegyelmes leszek hozzátok - így szól az én Uram, az Úr.” (Ezékiel 43,13-27) Ezékiel 43,13-27
(27) „…én pedig kegyelmes leszek hozzátok - így szól az én Uram, az Úr.” (Ezékiel 43,13-27)* Az új égőáldozati oltár felszentelésének végén így szól az Úr: „én pedig kegyelmes leszek hozzátok” (27). Megnyugtató, hogy ma már nem kell mészárszékké tenni a templomot azért, hogy Istent kiengesztelhessük, gyarlóságaink miatt. Megnyugtató az is, hogy nem kell „más módon” sem áldozatot bemutatnunk, hiszen Jézus Krisztus egyetlenegy, tökéletes áldozata minden bűnünkért eleget tett. Elég, ha Isten Igéje tisztán szól, és abban mindig felhangzik az evangélium, miszerint Jézus Krisztus érdeméért, Isten kegyelmes hozzánk. Elég, ha Isten Igéje szól, és a kegyelem üzenetét, az úrvacsora sákramentuma által, a Szentlélek bizonyossággá pecsételi bennünk. Ugyanis, amilyen bizonyosan halljuk az Igét, amilyen valóságosan megfogjuk a kenyeret és a kelyhet, ugyanolyan valóságos Isten kegyelmi tette, a Jézus Krisztusban. Ebből a kegyelemből élünk. Minden kegyelem. Semmit sem vihetünk Isten elé, de mindent megkaptunk Őtőle, ezért szív szerint Ő késszé és hajlandóvá tesz bennünket arra, hogy ettől kezdve Őneki éljünk.**
* A templom főépülete előtt, a belső udvaron állt a nagy égőáldozati oltár. Az oltár körül egy könyök széles és mély „bemélyedés”, azaz árok húzódott. Ennek falazott szegélye volt. Az oltár maga három részből állt, az alja, az oltár falazata, rajta a közbülső résszel, legfelül pedig a négyszarvú tűztér, amelyen az égőáldozatot elégették (13-17). Ezt az új égőáldozati oltárt hét napon át szentelték fel vétekáldozatokkal (25-26), és az áldozati állat megszentelt vérével megkenték az oltárt, annak négy szarvát, a felső tömb négy sarkát, meg a szegélyét körös-körül (20). Csak ezután mutathatták be ezen az oltáron a békeáldozatot, amelyből az áldozathozók és a papok együtt ehettek (27).
** Mindenre elég az Ő kegyelme. Ahol ezt tudják, élik, ebben örömmel megnyugszanak, ott jelen van Isten egyháza. Kálvin János, nagy művében mindezt így fogalmazza meg: „…ahol tisztán hirdetik és hallgatják Isten Igéjét, ahol a sákramentumokat Krisztus rendelése szerint szolgáltatják ki, ott minden kétséget kizáróan lennie kell Isten valamiféle egyházának” (4.1.9.).