előző nap következő nap

„Én, az Úr vagyok a te Istened..." 2Móz 20

1 Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: 2 Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. 3 Ne legyen más istened rajtam kívül! 4 Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. 5 Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is három, sőt négy nemzedéken át, ha gyűlölnek engem. 6 De irgalmasan bánok ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretnek engem és megtartják parancsolataimat. 7 Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül azt, aki hiába mondja ki a nevét! 8 Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! 9 Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! 10 De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. 11 Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta az Úr a nyugalom napját, és megszentelte azt. 12 Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked! 13 Ne ölj! 14 Ne paráználkodj! 15 Ne lopj! 16 Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen! 17 Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát és semmit, ami a felebarátodé! 18 Az egész nép szemtanúja volt a mennydörgésnek és villámlásnak, a kürtzengésnek és a hegy füstölgésének. A nép, látva mindezt, remegni kezdett, és távolabbra húzódott. 19 És így szóltak Mózeshez: Te beszélj velünk, és mi hallgatni fogunk rád, de Isten ne beszéljen velünk, mert akkor meghalunk! 20 Mózes azonban így felelt a népnek: Ne féljetek, mert azért jött Isten, hogy próbára tegyen benneteket, és hogy őt féljétek mindig, és ne vétkezzetek! 21 A nép tehát távolabbra állt, Mózes viszont közelebb ment a sötét felhőhöz, ahol Isten volt. 22 Az Úr akkor azt mondta Mózesnek: Így szólj Izráel fiaihoz: Láttátok, hogy én az égből beszéltem veletek. 23 Ne készítsetek azért ezüstisteneket, aranyisteneket se készítsetek magatoknak! 24 Földből készíts nekem oltárt, és azon áldozd fel égőáldozatodat és békeáldozatodat, juhodat és marhádat. Elmegyek hozzád, és megáldalak minden szent helyen, ahol emlékezetessé teszem a nevemet. 25 Ha pedig kőből készítesz nekem oltárt, ne faragott kőből építsd, mert ha vésővel nyúlsz hozzá, megszentségteleníted. 26 Lépcsőkön se menj föl az oltáromhoz, hogy ki ne lássék közben a szemérmed!

„Én, az Úr vagyok a te Istened..." (2). Amikor valakinek Isten az Ura, akkor nem akar más isteneket tisztelni (3–6). Aki Istenhez tar- tozik, annak a beszéde tiszta lesz (7). Van vasárnapja, még ha munkája, vagy más miatt csak az egyik hétköznapon tudja azt megtenni (8). Akarja tisztelni szüleit, akkor is, ha látja hibáikat és bűneiket. (12). Tud nem ölni, szavakkal, indulatossággal, mulasztással. Tud nem paráználkodni, lopni. A másik emberről nem mond valótlanságot. Tisztelni akarja annak társát és minden tulajdonát (13–17).

RÉ 78 MRÉ 78

„A szombat lett az emberért…” (Márk 2,18-28) Márk 2,18-28

(27) „A szombat lett az emberért…” (Márk 2,18-28) JÉZUS KRISZTUS ÚR, AZ EMBERÉRT. Mik történtek és történnek ma is a világban, a vallás leple alatt, valamiféle istenre vagy hitre és igazságra hivatkozva. A „vallás” nyomorúsága, hogy könnyen öncélú lehet, és a vallásos cselekményért, a tanért beáldozhatja az embert. Pedig Isten emberpárti, hiszen Jézus Krisztusban emberré lett, és Őbenne megmutatta, hogy nem az ember van vallásos szabályért, hanem az élő hitből fakadó értékek segítenek az emberlét kibontakozásában; mindenekelőtt pedig a megváltó Úr ad életet, és egyedül Ő segíthet el az élet teljességére is bennünket (János 10,10). A böjt ideig való, szükséges, segít megállni ebben a „hasadt” világban (18-22); Jézus Krisztus is böjtölt (Máté 4,2); de Isten eredeti, és Jézus Krisztusban visszaadott ajándéka a menyegző, a lakodalom, a vígasság (19), a „kalásztépés” (23-28). Jézus Krisztus „rendbontó” volt: a régi bort megbecsülte, de olyan új bort hozott, amely a régi tömlőt csak szétfeszítheti (22). /Jézus tanítása a böjtről; kalásztépés szombaton/