„Én, az Úr vagyok a te Istened..." 2Móz 20
„Én, az Úr vagyok a te Istened..." (2). Amikor valakinek Isten az Ura, akkor nem akar más isteneket tisztelni (3–6). Aki Istenhez tar- tozik, annak a beszéde tiszta lesz (7). Van vasárnapja, még ha munkája, vagy más miatt csak az egyik hétköznapon tudja azt megtenni (8). Akarja tisztelni szüleit, akkor is, ha látja hibáikat és bűneiket. (12). Tud nem ölni, szavakkal, indulatossággal, mulasztással. Tud nem paráználkodni, lopni. A másik emberről nem mond valótlanságot. Tisztelni akarja annak társát és minden tulajdonát (13–17).
RÉ 78 MRÉ 78
„A szombat lett az emberért…” (Márk 2,18-28) Márk 2,18-28
(27) „A szombat lett az emberért…” (Márk 2,18-28) JÉZUS KRISZTUS ÚR, AZ EMBERÉRT. Mik történtek és történnek ma is a világban, a vallás leple alatt, valamiféle istenre vagy hitre és igazságra hivatkozva. A „vallás” nyomorúsága, hogy könnyen öncélú lehet, és a vallásos cselekményért, a tanért beáldozhatja az embert. Pedig Isten emberpárti, hiszen Jézus Krisztusban emberré lett, és Őbenne megmutatta, hogy nem az ember van vallásos szabályért, hanem az élő hitből fakadó értékek segítenek az emberlét kibontakozásában; mindenekelőtt pedig a megváltó Úr ad életet, és egyedül Ő segíthet el az élet teljességére is bennünket (János 10,10). A böjt ideig való, szükséges, segít megállni ebben a „hasadt” világban (18-22); Jézus Krisztus is böjtölt (Máté 4,2); de Isten eredeti, és Jézus Krisztusban visszaadott ajándéka a menyegző, a lakodalom, a vígasság (19), a „kalásztépés” (23-28). Jézus Krisztus „rendbontó” volt: a régi bort megbecsülte, de olyan új bort hozott, amely a régi tömlőt csak szétfeszítheti (22). /Jézus tanítása a böjtről; kalásztépés szombaton/